Az egri várról szól a Breznay esték második, keddi rendezvénye. Az Egri Fertálymesteri Testület meghívására Novákné Mlakár Zsófia, a Dobó István Vármúzeum igazgatója tartott előadást Az egri vár fejlesztési lehetőségei: végvárból nemzeti emlékhely, nyitott kulturális és közösségi tér címmel. Az igazgató előbb fölelevenítette a vár kutatásának és feltárásának több mint száz évre visszanyúló történetét, ami alatt sokat változott a vár képe. A múzeum 1958-ban költözött a várba, mely új lendületet adott a rekonstrukciónak, 2013-ban pedig a megyétől a város fenntartásába került az intézmény és jöttek az uniós pályázatok, a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás. Komoly régészeti kutatások voltak, a 2024-ben megújult vártörténeti állandó kiállítás a 2002. óta folyó ásatások és kutatások eredményeit összegzi – olvasható a Heves vármegyei hírportálon, a heol.hu-n.
Forrás: Szántó György / Heol.hu
A jövőről kifejtette, szeretnék, ha az évi 320 ezer látogatót (közte sok diákot) vonzó 4,5 hektáros vár és a 3 hektáros sánc jobban illeszkedne a város életébe, szövetébe, erre külföldön számos jó példa van. Kiemelte, a Modern Városok Programban végül meg nem valósult projekteket átdolgozták, tíz éves beruházási terv készült. Az első körbe bekerül a Tömlöc-bástya és a Földbástya is, amelyek rossz állapotban vannak, utóbbin a köpenyfal is kiomlott nemrég. Szintén prioritást élvez a Szép-bástya és a Dézsmapince stabilizálása. A tervezés zajlik, az észak-nyugati bástyákon a munka jövőre elkezdődhet. Az első ütemben az északi és a déli várudvarokat is szeretnék rendbe tenni.
Folyamatos karbantartás kellene
Az igazgató a célok között fölsorolta, el szeretnék érni, hogy ne csak attrakciófejlesztések legyenek, hanem a folyamatos karbantartásokra is legyen éves keretük. Például most végzik a rotunda fedésének cseréjét. Pályázati pénzt nyertek és önkormányzati kiegészítést remélnek a Szent István-szobor felújításához. Keresnek partnereket is (például az ágyútalpak cseréjében melléjük állt több cég, a Tengely Közmű, az Egererdő, a Szomolyai Fűrészüzem, a zászlócserében az Agria Speciális Mentők). Valódi társadalmasítást szeretnének és egyedi turisztikai termékeket akarnak kínálni a látogatói igényekre koncentrálva. Szeretnék elérni, hogy körüljárható legyen a vár, hitelesek legyenek a rekonstrukciók, fenntarthatóan, magas színvonalon működjenek és helyet adjanak közösségi kiállításoknak. Szükségük lesz közösségi értékek és a mecénási kör hosszú távú összekapcsolására. A tervek közt szerepel a láthatatlan gyűjtemény láthatóvá tétele állandó és időszaki kiállításokkal, legyen szó várostörténeti, néprajzi értékekről, ezeket közkinccsé tennék digitális módon is.
Forrás: Tóth Balázs / Heol.hu
Virtuális valóság, új kiállítások az egri várban
Novákné Mlakár Zsófia a következő időszak tervei közül kiemelte azt a virtuális valósággal kiegészített sétát, amely a fürdőtől indulva a várba bemutatná, milyenek lehettek korábban a ma már csak romos épületek. Egy-két éven belül terveznek kiállítást a Stühmer gyár történetéről, míg az egri bor tudományos, néprajzi, történeti vonatkozásait bemutató tárlat 2026. júliusában nyílhat. Az igazgató szerint az igények gyors változása miatt kihívást jelent a kiállítások, programok látogatókhoz igazítása. A változó világ miatt volt Végvári Vigasságok helyett Apródfesztivál, amelyen gyerek- és családi programokat kínáltak, természetesen a hagyományőrzők mellett.
A vár rekonstrukcióját visszafogottan képzeli el az igazgató, információ-átadó jelleggel, amelyek nem kerülnek sok pénzbe. Ez jelentheti a kiegészítések táblára rajzolt bemutatását, vastraverzek építését, fényvetítést, értelmezést segítő kültéri installációkat. Az igazgató a várat sokkal zöldebbnek képzeli el, a kertészeti tervezés jelenleg is folyik, összhangban a felújítás többi tervével. A zöldterületek fontosak a klímaváltozás miatt, és rekreációra is biztosítanának lehetőséget a helyieknek.
Még több képet és videót IDE KATTINTVA talál.
