A látogatók új útvonalakon fedezhetik fel a megújuló zöld tereket és a panorámát, több eddig nem látogatható rész is megnyílik. A fejlesztések középpontjában a veszprémi várnegyed áll, amely most új funkciókkal gazdagodik.
Különleges várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahonnan az érdeklődők nem csupán a város panorámáját és a barokk épületeket csodálhatják meg, hanem több olyan kertet is felfedezhetnek, amelyek eddig nem voltak látogathatóak. Idén húsvétkor három nap erejéig vezetett sétákon az érseki palota kertjét is bejárhatjuk majd, a várnegyed megújuló zöld tereiben ráadásul számos olyan növényt is láthatunk, amely a Bibliában és a keresztény hagyományban fontos jelképként jelenik meg.
Húsvétkor megnyitják a veszprémi várnegyed eddig nem látogatható kertjeit az érdeklődők előtt
A Nagyszeminárium északi kertjében árnyas pihenőhely és kilátópont, míg a keleti kertben Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész Trónon Ülő Istenanya szobra, valamint az egykori vadgesztenyesor időtlenséget sugalló, megmentett példányai hívnak elcsendesedésre, többek között ezt a két kertet is felfedezhetik a látogatók idén húsvéttól a veszprémi várnegyedben.
A Nagyszeminárium kertjei, valamint a Biró–Giczey-ház barokk udvara folyamatosan nyitva tart majd, míg az érseki palota kertjét, amelyet csak különleges alkalmakon nyitnak meg – nagyszombaton, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn –, vezetett vársétákon csodálhatják meg az érdeklődők.
A várhegyen a Veszprémi Érsekség beruházásnak részeként az épületek mellett közel 10 000 négyzetméternyi zöldterület is megújul, így például a keleti várfal mentén található kertek, amelyek közül több eddig nem volt látogatható.
A különböző szintmagasságokon elhelyezkedő kertek között korábban nem volt kapcsolat, ezt egy várfalsétány kialakításával teremtettük meg észak–déli irányban. Ezen sétálva a látogatók a kertek mellett megcsodálhatják a panorámát és a várnegyed épületeit is
– mondja Massány Edina, a megbízott tájépítész iroda vezető tervezője.
Fotó: Veszprémi Érsekség
A veszprémi vár egy sziklahátra épült, körben meredek sziklafalakkal, ennek ellenére meg tudtak telepedni a növények. Arról azonban kevés információval rendelkeztek a szakemberek, hogyan néztek ki a várnegyed kertjei a 18. vagy a 19. században. Archív felvételek, ortofotók segítségével rajzolódott ki egy kép a múlt kertjeiről, amelyeknek az értékeit megőrizték és beépítették a tájépítészeti koncepcióba.
A szakemberek felmérték a meglévő fák és cserjék állapotát, így derült ki, hogy a nagyméretű és koros fák egy része korhadt volt, hiszen a sziklafelszín miatt gyökérzetük nem tud mélyre nyúlni. Az idős vadgesztenyefákra és tiszafákra – amelyek már a várnegyedről készített 20. század eleji fényképeken is feltűntek – különösen odafigyeltek a szakemberek.
Amennyire csak lehetett, megőriztük a várnegyed kertjeinek és udvarainak meglévő, értékesnek tekinthető faállományát, emellett 27 előnevelt fát telepítettünk. Ez elősegíti a faállomány korosztályi kiegyenlítését és egy hosszú távon fenntartható zöldstruktúra kialakítását.
– magyarázza a vezető tervező.
Különleges vörös tölgy a Szent György-kápolna előtt
Meghatározó szerepet kapnak a karakteres, nyírt örökzöldek, amelyek a várnegyed és a kertek időtlenségét hangsúlyozzák. A kertépítészeti koncepció ugyanakkor a klímaváltozás kihívásaira is reagál, ezért több olyan növényfaj is megjelenik, amely korábban nem volt jellemző a területen. Az erős napsütésnek kitett részeken például olajfákat ültettek, amelyeket a téli időszakban fokozott védelemmel látnak el.
Az érseki palota kocsifeljárójánál gömbtiszafák kaptak helyet, amelyek nemcsak esztétikai szempontból illeszkednek a környezetbe, hanem a nyugati és a keleti kertek több pontján is visszaköszönnek, így egységes növényképet alakítanak ki. A Szent György-kápolna előtti tér különleges eleme egy vörös tölgy, amely nemcsak a látványt gazdagítja, hanem a helyhez kötődő történelmi hagyományokra is utal. A hagyomány szerint Szent István király fia, Szent Imre herceg ebben a kápolnában tett szüzességi fogadalmat, és a fa levelei évről évre november elején, Szent Imre ünnepére vörösre színeződnek. A főhomlokzat kialakításában ezért nemcsak Erdey Dezső Szent Imre-szobra kap hangsúlyos szerepet, hanem maga a tölgy is, amelynek megőrzése érdekében a portikusz tetejét áttört kialakítással tervezték, így biztosítva a fa szabad fejlődését.
