Moszkva legújabb szuperfegyvere a tenger mélyén rejtőzik

Német lapinformációk szerint Oroszország új fegyverrendszer telepítésén dolgozhat az ország partjainál, több száz méteres mélységben. A Szkíták fedőnevű projekt célja, hogy Moszkva nukleáris töltetek hordozására alkalmas rakétákat helyezzen el a tengerfenéken. Az ötlet nem új keletű, de a hidegháborús időszakban a megvalósítás technológiai akadályokba ütközött. Vajon 2026-ban már megvalósítható az elképzelés?

Felvonulás Moszkvában Fotó: THE KREMLIN MOSCOW Forrás: The Kremlin Moscow

A német ARD közszolgálati műsorszolgáltató arról számolt be, hogy Moszkva évek óta dolgozhat egy olyan projekten, amely lehetővé tenné ballisztikus rakéták elhelyezését az óceánfenéken. A projektben kiemelt szerepet kapott a 96 méter hosszú Zvezdocska (Kis csillag) nevű hajó, amely az orosz Haditengerészet legtitkosabb szervezetének, a GUGI-nak (Mélytengeri Kutatási Főigazgatóság) kötelékébe tartozik. A GUGI közvetlenül az orosz védelmi minisztériumnak jelent, és ők felelősek a tengeralatti kémkedésért, a mélytengeri nukleáris drónok fejlesztéséért (mint a Poszeidón) és a tengerfenéki infrastruktúra (kábelek, gázvezetékek) manipulálásáért. 

A Zvezdocskát nehéz felszerelések szállítására használják a Jeges-tengeren és – lapértesülések szerint – annak mozgását a NATO is figyelemmel kíséri. 

A Szkíták projekt összefügghet Oroszország más mélytengeri fejlesztéseivel is: különösen sok figyelmet kapott például az elmúlt években a Poszeidón nevű nukleáris meghajtású dróntorpedó, amelyre Moszkva megállíthatatlan fegyverként hivatkozott – írja az U. S. Naval Institute. Korábban az Origon is beszámoltunk az orosz Poszeidón drónról.

Mire készül Oroszország a tengerfenéken?

Meg nem nevezett nyugati hírszerzési források szerint 

az orosz projekt célja nukleáris fegyverek hordozására alkalmas rakéták elhelyezése – több száz méteres mélységben – a tengerfenéken.

A vizsgálat részeként a WDR és az NDR újságírói katonákkal és szakértőkkel készítettek interjúkat, valamint műholdfelvételeket, orosz adatbázisokat és történelmi dokumentumokat elemeztek. Az ARD által idézett egyik szakértő, Helge Adrians haditengerészeti tiszt, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének (SWP) munkatársa elmondta, hogy a nukleáris fegyverek tengerfenéken történő telepítése nagyban megnehezítené azok semlegesítését és lehetővé tehetné Oroszország számára, hogy kevésbé támaszkodjon a hagyományos indítóplatformokra – amelyek építése és fenntartása költséges.

A tengerfenéken elhelyezett nukleáris fegyverek ötlete nem új keletű. Már a hidegháború idején is születtek amerikai és szovjet tervek olyan mélytengeri nukleáris indítóállomásokról, amelyeket nehéz lenne felderíteni és így megsemmisíteni. Nyugati elemzők szerint az akkori technológiai korlátok miatt ezek a projektek végül nem jutottak el a hadrendbe állításig, azonban a modern autonóm rendszerek és víz alatti kommunikációs technológiák újra napirendre helyezhették az elképzelést – írja a Global Defence News.

Kevés hivatalos információ érhető el

A Tagesschau cikke részletezi, hogy sem a NATO, sem az orosz védelmi minisztérium nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak a Szkíták névre keresztelt orosz projektről. Korábban az amerikai hadsereg is elemezte egy ilyen jellegű tengerfenéken kiépített rakétaindító-rendszer előnyeit és hátrányait. Előnyként értékelték a hosszú élettartamot, az alacsony költségeket és a csekély kockázatot arra vonatkozóan, hogy az ellenség megsemmisítheti a rendszert. Ugyanakkor problémát jelent, hogy nehéz adatokat továbbítani a tengerfenéken lévő rakétákhoz, illetve tesztelni a harckészültségüket anélkül, hogy felfednék a helyzetüket. Miközben az Egyesült Államok nem folytatta az ilyen rendszerek fejlesztését, NATO-s belső források szerint Oroszország tovább dolgozott a projekten. Matthias Uhl hadtörténész szerint Oroszország az ilyen jellegű projektekkel kettős célt kíván elérni. A rendszerek nemcsak katonai képességeket jelentenek, hanem pszichológiai nyomást is gyakorolnak a rivális államokra. 

Jelentőségük kevésbé a tényleges harcban, inkább a politikai diskurzusban rejlik. Ezeknek a fegyvereknek elrettentő és bizonytalanságkeltő szerepük van

– mondta Uhl. 

A tengerfenék-egyezmény és az orosz kiskapu

Már a hidegháború idején is komoly aggodalmat váltott ki annak lehetősége, hogy az atomhatalmak nukleáris fegyvereket helyezhetnek el a világ tengereiben. Emiatt 1971-ben nemzetközi egyezményt hoztak létre a nukleáris- és más tömegpusztító fegyverek tengerfenéken történő elhelyezésének tilalmáról. Az Egyesült Államok, az akkori Szovjetunió és további mintegy 80 állam írta alá az úgynevezett tengerfenék-egyezményt.

Az egyezmény továbbra is hatályban van, ugyanakkor csak a nemzetközi vizeken történő nukleáris fegyvertelepítést tiltja, a saját part menti területekre nem vonatkozik a tilalom. 

Az Asia Times információi szerint Moszkva egyre nagyobb hangsúlyt helyez az úgynevezett tengerfenéki hadviselési képességeinek fejlesztésére. Egyelőre azonban nem világos, hogy a rakétákat valóban telepítették-e és a projekt egyáltalán túllépett-e a fejlesztési fázison.

Az orosz–ukrán háború friss híreit itt találja.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)