Jobbak lennének a hat órás munkanapok?

Tanulmányok szerint egy átlagos alkalmazott naponta 74 alkalommal ellenőrzi az e-maileket és 2617 alkalommal érinti meg az okostelefonját. Amellett, hogy ezek a számok önmagukban is megdöbbentőek, azt is jól mutatják, hogy állandó a figyelemelterelés és hiperaktivitás állapota – olvasható az unilife.hu cikkében. A cikkből megtudhatják, milyen hatással lennének társadalmunkra a hat órás munkanapok.

A kép illusztráció. Fotó: Pexels

Milyen plusz feladatokból áll egy tipikus munkavállaló napi rutinja?

Órákon át tartó értekezletek.

Tervezetlen megszakítások, egyrészt a munkatársak, másrészt az azonnali üzenetküldő platformok, valamint az asztali és okostelefonos értesítések révén.

Junk mailek kezelése.

Utazás, hogy szemtől szemben találkozzanak az üzletfelek, amikor sokszor egy telefonhívás vagy online konzultáció is elegendő lenne.

Multitasking: folyamatos váltás a feladatok között.

Időveszteség egy adott feladat elvégzése okán.

Munka kezdetén és végén esedékes adminisztratív feladatok.

A 8 órás munkanap során rengeteg időt pazarolnak el és a valóban aktív munka része csupán 4-5 óra. Ezt a hat órás munkanapok keretein belül is el lehetne végezni, nagyobb termelékenységet remélve az alkalmazottaktól. A vállalatvezetők hogyan tudnának elősegíteni egy rövidebb, de produktívabb napot? Steve Glaveski két héten keresztül kipróbált egy hatórás munkanapos kísérletet a melbourne-i csapatával.

Hogyan sikerült megvalósítani?

Priorizálás: Csak a nagyértékű feladatokra összehangoltan koncentráltak.

Vágás: Csökkentették vagy törölték azokat a feladatokat, amelyek nem jelentenek hozzáadott értéket. A meetingek 60 percről 30 percre rövidültek.

Automatizálás: A lépésről-lépésre végzendő feladatok automatizálása megtörtént.

Kiszervezés: Ha nem automatizálható, akkor átruházható vagy kiszervezhető egy feladat.

Teszt: A rossz dolgok elemzése helyett a menedzserek a hatékonyság kísérletezésével foglalkoztak.

Indítás: Egyszerre egy feladatra fókuszáltak, először kezdték a legnehezebbel és ütemezték a munkaintervallumokat is.

Steve Glaveski próbája sikeres volt, az alkalmazottak nagyobb hatékonysággal végezték el feladataikat. A vezetőknek tehát érdemes lehet átgondolni a rövidebb munkanapok lehetőségét.

Egy rövidebb munkanap bevezetésével nemcsak a magasabb termelékenységet és a jobb eredményeket, hanem motiváltabb és kevésbé stresszes munkavállalókat is kaphatnak.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a PwC globális felmérése szerint ötből két munkavállaló úgy véli, munkája öt éven belül feleslegessé válik. Beszélhetünk-e a jövőben hagyományos foglalkoztatásról?