Digitalizációval javulhat a vízgazdálkodás

Gyorsan nő az emberiség vízigénye, miközben a megújuló édesvíz a Föld vízkészletének mindössze 0,003 százalékát teszi ki. A hatékonyabb vízgazdálkodást támogató digitális megoldások vízkincsünk megóvása mellett a biztonságos ellátást is támogatják.

Forrás: Pexels

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) prognózisa szerint a globális vízigény 2050-re 55 százalékkal fog bővülni a 2016-os szinthez képest, miközben már most is 800 millióra tehető azoknak az embereknek a száma, akik nem jutnak hozzá biztonságos, tiszta ivóvízhez – olvasható a vg.hu cikkében. Ezért fontos a fenntarthatóság a vízgazdálkodás területén.

A kép illusztráció. Fotó: Pexels

Világszerte 3 milliárdra teszik azok számát, akik otthonukban nem tudnak szappannal és vízzel kezet mosni, és 263 millió körül lehetnek olyanok, akiknek naponta több mint félórát kell megtenniük azért, hogy ivóvízhez jussanak.

Nem véletlen, hogy a vízkrízis az 5 legnagyobb kihívás között szerepel a Világgazdasági Fórum által összeállított „Global Risk Report” jelentésben.

Március 22-e 1993 óta a Víz Világnapja

Bár egyre több információ áll rendelkezésre arról, milyen jelentősége van a hatékony vízgazdálkodásnak nem csak a lakosság ellátásában, de a gazdaság működésében, illetve a környezet megóvásában is, a szükségesnél jóval kevesebb beruházást hajtanak végre ezen a területen. A jelenlegi helyzetben érdemes azt is kiemelni, hogy a biztonságos vízellátás a higiénia miatt kulcsfontosságú lenne a jelenlegi, pandémiás helyzetben.

A hatékony energiamenedzsment, a fogyasztás csökkentése, a vízveszteség mérséklése, a szállítás optimalizálása és a vízkezelés teljes folyamatának minél alaposabb ismerete kiemelten fontos. A vízgazdálkodás területén az energiafelhasználás átalakítása, illetve a digitális átállás lehetnek a pillérjei a nagyobb hatékonyságnak és a fenntarthatóságnak

– mutatott rá Petar Divitakov, a társaság Ipari Automatizálási üzletágának Dél-Kelet-Európáért felelős alelnöke.

Hozzátette, hogy az elosztott energiatermelés, a megújuló energiaforrások, a mikrohálózatok és az energiatárolás fejlesztése növeli a vízgazdálkodás létesítményeinek rugalmasságát és ellenállóképességét, emellett pedig csökkentik a CO2-kibocsátást. A digitális átállás pedig az ellátási lánc optimalizálásával, a mobil megoldásokkal, a berendezések távoli menedzselésével a fenntarthatósági célok elérésében segíthet.

A Schneider Electric megoldásai révén akár 25 százalékkal jobb működési hatékonyság, ötödével kevesebb állásidő, és akár 30 százalék megtakarítás a karbantartási költségeknél is elérhető a víz- és szennyvízkezelési létesítményeknél

– zárta gondolatait Petar Divitakov.

Az ENSZ célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ra a Föld teljes népessége megbízható vízellátáshoz jusson, azonban ahogyan a korábban említett adatokból látszik, még nagyon messze van ez a célkitűzés és több ezer milliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség az eléréséhez.

Ugyanakkor a vízgazdálkodásra fordított összeg nagyon jól megtérülő befektetésnek látszik, becslések szerint minden 1 dollár, amit jobb víz- és szennyvízkezelésre fordítunk akár 4 dollárnyi megtérülést is hozhat az alacsonyabb egészségügyi kiadások, illetve a nagyobb termelékenység révén.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy hatalmas lehetőségeket rejt a jelenleginél hatékonyabb módszerek és megoldások alkalmazása is.

Becslések szerint a víz kinyerésére, kezelésére és a felhasználókhoz történő eljuttatására fordítjuk a világszinten felhasznált energia 8 százalékát. Ha ezen a területen sikerül javulást elérni, az komoly környezeti és gazdasági hatásokkal járhat – derül ki a cikkből.