A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) évről évre érkeznek tavaszi bejelentések olyan madarakról, amelyek épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében a madarak legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet – közölte a szervezet hétfőn.
Mint írják,
a jelenség megelőzése, kezelése egyszerű. Ennek módja a tükröződő felületek eltakarása, a külső visszapillantó tükrök behajtása, a tükröződés csökkentése függönnyel, de kihelyezhető a madarakat riasztó rémzsinór is.
A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet „tükörkép-szennyező” hatása áll.

Fotó: unsplash
Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre.
A vízfelületen képződő tükörkép könnyen „legyőzhető”, hiszen a hullámzással eltűnik, így a madár hamar megnyugszik:
A probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, sokórás mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az „ellenség” nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja.
Az ablaküvegen létrejövő tükörkép stabil, ezért hosszan tartó agressziót válthat ki a madárból:
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Erdei fülesbaglyok lepték el a fenyőfákat Heves megyében
Bár Heves megye az alföldi részekhez képest nem erdei „fülesbagoly-nagyhatalom” telenként, közülük idén is több száz madár vészelte át a sík vidékeken a hideg időszakot. Január végén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ragadozómadár-védelmi szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, illetve a lakosság idén is megszámlálta az erdei fülesbaglyokat. A legtöbbet a megye alföldi részein találták, bár keresték őket a hegyvidéki területeken is, Mikófalván, Verpeléten és Egerben a megszemlélt helyeken nem találkoztak velük a megfigyelésben részt vevők.
A cikk ITT olvasható tovább.