Rockefeller segíti a magyar egyetemeket

Megújítja Bethlen István az MTI-t, hogy Magyarország ne ismeretlen fogalom legyen külföldön. Rockefeller alapítványa segítséget nyújt egyetemeinknek, hogy kapcsolatokat teremtsenek a világban. Amerikai magyarok kérik, hogy a trianoni békediktátum tantárgy lehessen az iskolákban. Heltai Jenő szerint az új miniszterelnök örök hálára kötelezi a magyar irodalmat az új szerzői jogi törvénnyel.

Továbbra is foglalkoztatja a közvéleményt a trianoni békediktátum franciaországi és angliai ratifikálása. A Pesti Hírlap április 29-én így ír erről vezércikkében: „Nyugaton főpróbát tartanak abból a tragédiából, amit velünk is eljátszatnak. Párizsban mérget főznek a németek számára, amit majd velünk is megkóstoltatnak. Azért mutatunk a nagy tükörben mutatkozó rémképekre, hogy figyelmeztessük nem csupán a vezető politikusokat, hanem a közvélemény minden tényezőjét, igazodjunk egy kissé a mi horizontunkig is elérő, s vihart jósló világeseményekhez és igazán szüntessünk be már minden harcot magyar és magyar között, mert nem bírjuk el a nagy terheket, ha társadalmi egységünk megbomlik. […] Anglia ratifikálta a békeszerződésünket, Franciaország elhalasztotta. Őszintén szólva nem tudjuk, hogy melyiktől féljünk inkább. […] külügyi kormányzatunkat kell felkérni, hogy a legutóbb lejátszott eseményeinkről, s egész gazdasági helyzetünkről behatóan és híven informálja ellenségeinket, hogy a régi gyűlöletet ne szíthassák az újabb hazug információk.”

Gróf Bethlen István egy interpellációra adott válaszában megvédi a Magyar Távirati Irodát, s megújulásának fontosságát hangsúlyozza. A Magyarország 28-i tudósítása szerint a miniszterelnök kifejti: ha „mi azt akarjuk, hogy a magyar nemzetet ismertessük külföldön, hogy megszűnjék az az állapot, hogy Magyarország teljesen ismeretlen fogalom külföldön, akkor nem kell sajnálnunk bizonyos kiadásokat sem, amelyek e feladatok keresztülviteléhez szükségesek.” Emlékeztet: „jött a Károlyi-forradalom és a távirati irodát államosították. Ez a helyzet maradt meg a proletárdiktatúra alatt is. Abban az időben a távirati iroda teljesen elhanyagolta a magyar érdekeket, csak a forradalomnak és a proletárdiktatúrának tett szolgálatot. A diktatúra bukása után a régi állapot körülbelül fél évig még maradt, azonban súlyos aggályok merültek fel a Magyar Távirati Irodával szemben nemcsak katonai körökben, de a polgári hatóságoknál is, a távirati irodánál még mindig ott voltak a régi emberek.” A kormányfő kitér rá, hogy az MTI modern újjászervezését 1920 nyarán az akkori miniszterelnök határozta el, Kozma Miklós századost nevezve ki az élére, aki megfelelt a feladatának. „Eltávolította az oda bekerült forradalmi elemeket anélkül, hogy a kiváló, régi munkatársakat állásuktól megfosztotta volna. Megtisztította a Magyar Távirati Irodát számos olyan visszaéléstől, […] amelyekben a vizsgálat még most is tart.” Az új vezetés gazdasági-pénzügyi eredményei után így folytatja: „Drozdy tisztelt képviselő úr 12 millió koronás összegről beszélt. Megnyugtathatom a képviselő urat, hogy az MTI semmi mást, mint 1 200 000 koronát, vagyis havi 100 000 koronát kap. Tehát éppen tízszer kevesebbet, mint a képviselő úr mond. Erre a szubvencióra sem lenne szükség, de fenntartjuk és fenn akarjuk tartani, mert ezen a módon tudjuk biztosítani azt, hogy a magyar sajtó pártkülönbség nélkül, olcsón jusson hírszolgálathoz.” A kormánynak az a terve, hogy az MTI-t magánvállalattá változtassa át. Az oka a takarékosság és az, hogy „az állami kézben levő bürokratikus szervezet nem felelhet meg annyira a követelményeknek, mint a magánvállalat.” A harmadik szempont az, hogy „egy állami szerv külföldön mindig bizonyos gyanúval terheltetik és így a hírek nagyon könnyen azzal a gyanúval terheltetnek, hogy azok hivatalos hírek lévén, bizonyos irányban elferdítve adatnak le és propagandisztikus célokat szolgálnak.”

Az amerikai milliárdos, John D. Rockefeller alapítványa a legyőzött országok egyetemei részére folyóiratok beszerzését segítő felajánlást tesz. Erről a 8 Órai Ujságnak április 29-én Pekár Gyula államtitkár nyilatkozik: „A Rockefeller akció csak egy ága annak a nagy munkának, mely a külfölddel való szellemi kapcsolat felvételére indult meg. Intellektuális kontaktust kell teremtenünk a külfölddel a gyűlöletnek abból a gettójából, ahova bezártak bennünket, mert hogy ide jutottunk, annak egyik oka, hogy elhanyagoltuk a külfölddel való szellemi kapcsolatot. A Rockefeller akció kapcsán egy külön nagy akciót indítottam meg ennek a szellemi kontaktusnak a felvételére. A kultuszminisztérium felhívta a magyar tudományos intézeteket és az egyetemeket, hogy jelentsék be, milyen külföldi tudományos folyóiratokra van szükségük, mert ezeket az angol és a francia kormány budapesti megbízottainak közreműködésével a háború előtti áron tudjuk beszerezni. […] De a tudományos folyóiratok kérdésén kívül más módon is igyekszünk megteremteni a szellemi kapcsolat szálait a külfölddel. Megállapodásunk van Fouchet francia főmegbízottal, hogy már idén 16-18 magyar diák francia ösztöndíjjal a nyarat Franciaországban töltheti, a jövő évben pedig ugyanennyi magyar diák francia egyetemeken folytathatja tanulmányait.”

John D. Rockefeller Fotó: Wikipédia

Egy másik kezdeményezésről a Budapesti Hírlap számol be 29-én. Az Amerikai Magyar Népszava egy közleményt tesz közzé, amely a német határozathoz hasonlóan a békeszerződés iskolai megismertetését rendelné el. „Nem kellene-e a magyar iskolákban kötelező tantárggyá tenni a trianoni békeszerződés tanulmányozását? […] Tisztelettel kérjük tehát Csonka-Magyarország nagyméltóságú m. kir. közoktatásügyi miniszterét: írasson a legelfogulatlanabb és legtárgyilagosabb tankönyvírójával azonnal egy középiskolák számára használható tankönyvet a trianoni békeszerződésről. Nyomassa ki ezt a könyvet az állam pénzén annyi példányban, hogy minden magyar tanulónak ajándékba jusson belőle egy. Azután adjon ki egy rendeletet (nem is kell nagyon szigorú hangon írni, mert ezt úgyis meg fogják tartani) az összes magyar középiskolának, hogy a trianoni béke ismertetése, mint kötelező tantárgy a tanrendbe fölveendő. […] Nem lesz népszerűbb ember hazánkban a miniszter úrnál, ha ezt megcsinálja. Még a diákok is szeretni fogják érte, hogy adott nekik egy olyan tantárgyat, amelyből mindenkinek (bizonyára) jelese lesz. […] Százezrek várják rendelkezését. Olyan eredményt fog látni, amilyenre még nem volt példa Nagy-Magyarországon.”

A Magyarország 27-én arról ír, hogy a Bethlen programbeszédében jelzett új szerzőjogi törvény nagy tetszést arat. „A kormány a szellemi tulajdonjogot a legutolsó szóig meg akarja védeni, ami a szerzők teljes helyeslésével találkozik.” Heltai Jenő, a Szerzők Egyesületének elnöke a lapnak elmondja: „A szerző ki volt szolgáltatva a kiadónak, jogait itthon alig, külföldön pedig egyáltalában nem védte semmi. […] Most végre-valahára Bethlen István gróf miniszterelnök bejelentette, hogy be fogja nyújtani az új szerzői jogról szóló törvényjavaslatot és azt a nemzetgyűlés rövidesen tárgyalni fogja.” Az új törvényjavaslatról az a véleménye: „Olyan liberális és olyan bölcs, annyira kiterjeszkedik a szerző jogainak legkisebb részletére is, hogy mintájául szolgálhat minden ország törvényhozásának. Bethlen István gróf örök hálára kötelezi a magyar irodalmat, ha a törvény életbeléptetését minél jobban sietteti.”