Felfüggesztik az antiszemita főszolgabírót

Az izsáki zsidók hazatérését akadályozó és gyűlölködő nyilatkozatot tevő kunszentmiklósi főszolgabírót felfüggeszti Klebelsberg Kuno belügyminiszter, amit az interpelláló képviselő és a sajtó üdvözöl. Az ellenzék kíméletlen harcot hirdet Bethlen István ellen a választójogi javaslat kapcsán, a Házban egyenesen megpróbálják belefojtani a szót. A miniszterelnök szerint a forradalom útjára azok vezetik az országot, akik kisebbségként a terrorizmus eszközeivel élnek, ő azonban a hazát nem engedi posványba süllyeszteni. Kolozsváron román diákok szétrombolják az Ellenzék című lap szerkesztőségét, amit a rendőrség tétlenül néz.

Mátyás király szobra Kolozsváron (Fotó: Wikipédia) Forrás: Wikipédia

A Magyarország másnap, 8-án címlapon közli: „Értesülésünk szerint Klebelsberg Kuno gróf belügyminiszter ma reggel távirati úton utasította Pest vármegye alispánját, hogy Förster Lajos kunszentmiklósi főszolgabírót állásából haladéktalanul függessze fel. A belügyminiszter a holnap reggeli órákig várja az alispán hivatalos jelentését.”

A Pesti Napló 8-án a belügyminiszter fellépését vezércikkben üdvözli. „Férfias és komoly szó hangzott el a nemzetgyűlésben, az első világos és elhatározozott nyilatkozat az emberi jogok és a magyar nemzeti becsület védelmében a hatalom birtokosai részéről.” Összefüggésbe hozzák a kecskeméti időközi választással is a fejleményeket, ahol a Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt jelöltje győzött. „A belügyminiszter mai beszéde és a kecskeméti választás egyaránt kedvező jósjelek, amelyek azt jövendölik, hogy hajnalodik Magyarországon.” A Pesti Hírlap is vezércikket szentel a témának. „Olyan megrázkódtatáson mentünk keresztül, hogy a belügyminiszter szava irányt mutat. Reméljük, hogy a kormány végre rendet teremt minden vonalon. Ebben a tekintetben mögötte áll mindenki. […] A kommunizmus sanda, alattomos, bosszúálló művét mélységesen elítéljük, s annak a söpredéknek az ágálását is, melyet a kunszentmiklósi főszolgabíró emleget.” Ám az a veszély fenyeget az újabb lázadások szításával, „hogy véget nem érő forradalmi körtáncba kerülünk, melybe a magyarság pusztul bele. Az erőszakra mindig erőszak felel. Ezt pedig egyformán kárhoztatjuk, akár vörös lobogót ráz, akár pedig más szín alatt jelentkezik. Különösen ma, három év múltán, mikor a könnyen hevülékenyeknek is bőséges alkalmuk volt kijózanodni a vörös, kék és sárga lázadások mámorából, s rájöhettek arra, hogy a forradalom sohasem megoldás, csak pillanatnyi kielégülés, mely semmin sem segít. […] Legyen vége a hagymázas szenvedélyeknek. Ne hirdethesse senki, hogy »minden gyilkosság megbocsátandó«. Hanem hirdesse a kormány, ércesen és keményen, hogy semmiféle gyilkosság sem bocsátható meg, akármilyen politikai célból követték el, hirdesse, hogy nincs gyilkosság, csak törvényes büntetés, s férfias, becsületes kijelentésének adjon súlyt férfias, becsületes tettekkel.”

„Az ellenzék kíméletlen harcot hirdet Bethlen ellen” – adja hírül a Pesti Hírlap február 8-án. A lap Ugron Gábor képviselőt idézi, aki a VII. kerületi polgári kaszinó Aréna úti rendezvényén megy neki a miniszterelnök politikájának, főként választójogi elképzeléseit támadva. Ez utóbbival kapcsolatban nem fejti ki bővebben kifogásait, mit ért „reakciós javaslaton”, ám úgy fogalmaz: nem látja még a jobb korszakot derengeni, „sőt ellenkezőleg, az égbolt beborulását látom, amely a vihar kitörését előzi meg. Vihart érzek a levegőben, s jelen pillanatban is az az érzésem, hogy mindaz a rengeteg feszültség, ami az utolsó pár esztendőben ebben az országban összegyűlt, most érezteti erejét a leghatalmasabban és egészen közel van a kirobbanáshoz.” Szerinte a kormány rendeleti úton akarja ráoktrojálni az országra a javaslatát, s amikor hat-hét nap van a nemzetgyűlés feloszlatásáig, „nem hajlandó megmondani, mit fog csinálni február 16. után”.

Eközben ─ miként a lapok szintén 8-án tudósítanak róla ─ Nagyatádi Szabó István azt javasolja, hogy a szavazás mindenütt titkosan történjék. Kifejti: a titkosságot a legalkalmasabb eszköznek tekinti arra is, „hogy az ellenzéki képviselőket, akik e választójoggal szemben mindenféle kifogásokat találnak, a titkosság megadásával leszereljük, úgy, hogy ebből a törvényjavaslatból törvény is lehessen. És ha már a városokban rátértünk a titkos választójogra, a falu népe méltán érezheti sértve magát, mert a városi lakosságban sokkal több a megbízhatatlan elem, és őket mégsem tartják a titkos szavazásra érdemeseknek, hanem ezt éppen a városoknak biztosítják velük szemben.” A belügyminiszter ezek után „kijelenti, hogy a kormány ─ miként ezt a miniszterelnök is jelezte ─ a nyilvánosság és a titkosság kérdéséből nem csinál kabinetkérdést”.

Az ellenzék mindent elkövet a plenáris ülés ellehetetlenítésére, s ez 9-én nyilvánvalóvá válik. Bethlen István az újból és újból kitörő hangzavarban, a kiabálások közepette csak nehezen tud szóhoz jutni. A Budapesti Hírlap szerint Rakovszy István közbekiáltja: „Az erdélyi menekült grófok tönkreteszik az országot!” A kormányfő hangsúlyozza: „Mi megtettünk mindent, hogy a választójogi javaslatból törvény legyen, ha ez nem történik meg, nem rajtunk múlik. […] Mi elmentünk a legvégső határig. Én nyugodtan bízom a nemzet közvéleményének ítéletében. ”A nagy zajban kijelenti: „Igenis állítom, hogy az ellenzék a vita mesterséges elhúzásával tette lehetetlenné, hogy a javaslat ide kerülhessen. Valóságos obstrukció volt az.” Válaszol arra a vádra is, hogy a forradalom útjára kergetik a nemzetet. „Ezt a vádat visszautasítom. A forradalom útjára azok vezetik az országot, akik mint kisebbség, a terrorizmus eszközeivel élnek. Nekem csak egy hazám van és egy hazám lesz! Ezt az egy hazát nem engedem posványba süllyeszteni!”

Mátyás király szobra Kolozsváron. Fotó: Wikipédia

A 8 Órai Ujság február 10-én az erdélyi magyarokat ért újabb súlyos atrocitásról számol be. „Román diákok szétrombolták a kolozsvári Ellenzék szerkesztőségét és kiadóhivatalát. A román diákok ezután az Ellenzék több számát, amelyek nézetük szerint a románokra nézve sérelmes cikkeket tartalmaztak, a Mátyás király téren felállított farkasszobor előtt elégették. Habár az Ellenzék szerkesztője a román rendőrséget idejekorán értesítette a készülő támadásról, a rendőrség nem avatkozott bele, és a román diákok fényes nappal zavartalanul elvégezhették romboló munkájukat.” A lap arról is ír, hogy a botrányos eset „Erdély magyar lakossága körében nagy elkeseredést váltott ki és fokozza ezt még az is, hogy a rendőrség fényes nappal a garázdálkodók ellen semmit sem tett, sőt még a nyomozást sem indította meg utólag”.