Hagyták elfolyni a drága termálvizet, elillanni a gázt

Felbecsülhetetlenül nagy az ország termálvízkincse, de alig hasznosul – írta 1965-ben a Magyar Nemzet.

– Így hiúsult meg a Fradi kupagyőzelme

– Zöldségest kértek, talponállót kaptak

– Emberölő szekta garázdálkodott az Alföldön

– Alberték esélyt sem adtak Ausztriának

– A téeszelnök kijárási tilalmat hirdetett

– Összevonták a két falut, hogy végrehajthassák a nagy tervet

– „A régi világ? A muzsikálható, gavalléros magyar világ? Az ma már úgysincs”

– „Szocialista haladás”: rá sem lehetett ismerni a palóc falura

Ezt a mérhetetlen gazdagságot azonban alig használjuk fel. Összesen 20-25 helyen hasznosítják a mezőgazdaságban a hévizet, így Hajdúszoboszlón, Szentesen, Gyulán és Budapesten egyes termelőszövetkezetek. Pedig a felmérések szerint a melegvíz nyerési lehetőség a mezőgazdaságilag megművelt területünknek mintegy 45 százalékára terjed ki. Népgazdaságunk azonban termálvíz-készletünknek még 1 százalékát sem hasznosítja.

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmányt készített a hévizekről. Megállapították. hogy egy-egy meleg vizet adó kút naponta 140-150 mázsa kőszén kalóriáját helyettesítheti. Óriási jelentősége van ennek különösen a mezőgazdaság szempontjából, hiszen azt szétszórtsága miatt nehéz szénnel vagy más tüzelőanyaggal ellátni. Ennek a felmérésnek az alapján az AGROTERV és az ÉM Típustervező intézet a felbecsülhetetlen értékű energiaforrás egyenletes kihasználási lehetőségeire átfogó tanulmányt készít. Az AGROTERV határozza meg, hogy mire lehet hasznosítani a mezőgazdaságban a geotermikus energiát, míg a típustervező intézet ehhez megfelelő műszaki megoldást keres.

– Mi pontosan felmérjük és a tanulmányban kidolgozzuk, hol és mikor tudjuk, ezt az energiát a legjobban hasznosítani – mondja Győri Mihály, az AGROTERV mérnöke. – Eddig a meleg víz hasznosítására csak idényszerűen került sor, rendszerint novembertől márciusig. A már meglevő kutak vizét sem hasznosították, sok helyen elfolyatták. Szóval elfecsérelték azt a hasznos energiát. Pedig felhasználásával jelentősen növelhetnénk a mezőgazdasági termelést.
– Mennyibe kerül egy kút?
– Vezetőkkel, elfolyóval, csövekkel együtt 3-4 millió forintba.
– Mégis hasznos?
– Még akkor is, ha csak a felét használjuk fel az energiának. Nézzük csak!

Nézzük hát, hogyan lehetne az elfecsérelt melegvíz-energiából több hús, zsír, tej, zöldségféle és takarmány?
– Kezdjük a növényházaknál – folytatja a tervezőmérnök, s elmondja, hogy a melegágyakban való felhasználása jelentősen olcsóbbá tenné a zöldségfélék termelését.

Eddig a palántanevelésnél és hajtatásnál biotrágyát használtunk fűtésre, de a trágyánk egyre kevesebb. Különben Is annak a hajtatóházakba való szállítása, majd az onnan való elszállítása költséges. A víz pedig ingyen folyik.

Izland sokkal zordabb éghajlatú ország, mégis megoldotta a lakosság zöldségellátását hazai termésből. Melegvíz-forrásait használta fel erre. Pedig hát az izlandi geotermikus energiát össze se lehet hasonlítani a miénkkel.

Az üvegházakon kívül a melegágyakat is fűthetnénk vízzel. Hiszen a feltörő vizeink nagyobb része 60 fok feletti hőmérsékletű, nagyon sokszor a 90 fokot is eléri. A tanulmány foglalkozik a burgonya-csíráztatás lehetőségeivel Is, továbbá hasznos lenne n szőlőoltvány és gyökereztetés területén Is felhasználni a hévizet. A fólia-alagutakat is fűteni tudnánk, s ezáltal már korán piacra kerülhetne a káposzta és karalábé.

Nálunk eddig nem sok gondot fordítottak az állattartási épületek fűtésére. Pedig elképzelhető, hogy vízzel fűtsük a borjúnevelőt, az ellető-istállót, a tejházat, a takarmányos-kamrát. Ezen túlmenően temperált vizet Is tudnánk az állatoknak adni. A tehenek a 15-16 fokos vizet szeretik. A hizlaló épületet is fűteni kellene addig, amíg a sertések el nem érik a 60-70 kilós súlyt. A kísérletek kimutatták, hogy a sertések 15-16 fokos melegben tudják legjobban hasznosítani a takarmányt. Ha ennél hidegebb van, energiát kell fordítani az állatnak arra, hogy meleget termeljen, vagy ha ennél melegebb van, hogy hűtse magát. Tehát ml sokszor a drága takarmánnyal fűtünk.

– Elmondották Dániában járt küldöttségünk tagjai: látták, hogy ott fűtik az ólakat. Amikor megkérdezték, hogy nem drága-e ez, azt a választ kapták: „Ml nem vagyunk olyan gazdagok, hogy takarmánnyal fűtsünk, azért szenet és villanyt használunk erre a célra!”

A baromfinevelésnél már alkalmazzuk a meleg csibeházakat. Az is köztudott, hogy hidegben nem tojnak a tyúkok. A víz mindkét problémát egy csapásra megoldaná.

Hasznosíthatnánk a meleg vizet takarmányszárításnál Is. Erre akkor kerülne sor, amikor a melegházakban, üvegházakban nincs szükség a meleg vízre. A meleg víz felhasználásával végzett szárítás megkímélné a fehérjéket és így jobb minőségű, tápdúsabb takarmányokat kapnánk.

Száz és száz lehetőségi Csak el kell Indulni ezen az úton. Külön fejezet foglalkozik a tanulmányban a szemestermények szárításának nagyszerű lehetőségeivel, a fűszerpaprika, a dohány szárításával, a gyümölcsaszalással.

– Persze ezek nem egyszerű dolgok – figyelmeztet Győri mérnök. – Hiszen ahhoz, hogy egy-egy kút vizét hasznosítani tudjuk a mezőgazdaság különböző ágaiban, egész sor műszaki megoldási kell kidolgozni. A hévizek egy része olyan, hogy közvetlenül fel lehet használni a fűtőberendezésekben, de sok olyan víz van, amelyekhez előbb hőkicserélő berendezéseket kell konstruálni, mert nagy a korrózió-hatásuk vagy pedig olyan gazdagok ásványi sókban, hogy eldugaszolják a csöveket. De ez már technikai probléma, ennek kidolgozása a minisztérium tervező vállalatát érinti.

A jövő egyik fontos energiája tehát a meleg víz, ami talán többet tud adni, mint összes más energiakészletünk. Csak fel kell hozni a vizet a föld mélyéből. – Legutóbb Tápén kezdtünk fúrni, hévíz után olaj tört fel. Most a szegedi Haladász Tsz-ben fúrunk, utána Orosháza következik. Tervezzük több kút fúrását is...

Nem lehetne erre a kérdésre egy kicsivel több energiát fordítani? Megtérülne, hiszen a hévizekből nyert kalória körülbelül egyharmadába kerül a szénből nyert energiának.

Illés Sándor (1965. szeptember 22., 5. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!