Az előlépéshez kezdeményezőnek kell lenni

Nem léphetünk előre a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság dolgában, ha nem vagyunk elég kezdeményezőek, nem ragadjuk meg az uniós forrásokat.

Hozzátette: ehhez szükség van jól átgondolt tervezésre és kiszámítható gazdasági környezetre, amilyet a nemzeti vidékfejlesztési stratégia lesz hivatott biztosítani évekre, évtizedekre. Szavai szerint olyan jövőt kell építeni, amely biztosítja a magyar termékek nemzetközi versenyképességét.

A négy esztendeje kitalált program szerint a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. nagyszentjánosi telepén három év alatt, 2,5 milliárd forintból – fele részben pályázati forrásból finanszírozva – megvalósított bővítés részeként két, egyenként 500 kilowattos biogázüzemet építettek, valamint kilenc istállót alakítottak át modern, pihenőbokszos, matracos rendszerűvé. Emellett öt új istállót építettek, ugyanennyit felújítottak, illetve modern trágyakezelő rendszert építettek ki, és elkészült egy fejőház is.

A társaság árbevételének hatvan százalékát a tejtermeléshez kapcsolódó bevételek alkotják, a megművelt, több mint háromezer hektáros terület kétharmadán pedig a szarvasmarháknak szánt takarmányt termelik.

Szajkó Lóránt, a 160 embert foglalkoztató, két-két és fél milliárdos árbevételű, naponta ötvenezer liter tejet előállító társaság vezérigazgatója elmondta: 2007–2015-ös stratégiájuk két fontos eleme volt a tejágazat versenyképességének növelése és a trágyaalapú hő- és energiatermelés, ami az állattenyésztés jövedelmezőségének javítását szolgálja.

– Olyan gazdaságot építettünk, ahol semmi nem megy veszendőbe – mondta, megjegyezve: olyan időszakban kezdtek fejlesztésbe, amikor a mély válságot „alig bírta ki az ágazat”, de nem két-három évre, hanem évtizedekre előretekintve gondolkoztak.