A Capital Economics szerint azonban a „legkirívóbb” fejlemény az euróövezet jövőjével kapcsolatban az volt, amikor – még az új pénzügyi segélycsomagról szóló görög népszavazás lehetőségének felvetése után – vezető euróövezeti illetékesek nyíltan elismerték, hogy van lehetőség a valutaunió elhagyására. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök is egyenes utalást tett arra, hogy az azóta már elvetett referendum valójában a görög eurótagságról szólna. Ez természetesen taktikázás volt annak érdekében, hogy – népszavazás esetén – a csomag elfogadására ösztönözzék az eurótagságot egyébként többségében pártoló görög lakosságot, ám ez a beismerés „semmivé zúzta” azt a gyakran hangoztatott nézetet, hogy számos pénzügyi, technikai és jogi tényező miatt lehetetlen kilépni az euróövezetből.
A Capital Economics elemzése szerint ez önmagában is felgyorsíthatja az euró kimúlását, amennyiben a befektetők ennek nyomán nagyobb késztetést éreznek arra, hogy az euróövezet fennmaradása ellen játsszanak. Ez a folyamat egyébként a legutóbbi piaci mozgásokból megítélhetően már el is kezdődött – vélekedett a cég európai főközgazdásza, Jonathan Loynes, az elemzés szerzője. Mindezek alapján a ház most már csak 10 százalékosra teszi annak az esélyét, hogy az euróövezet a jelenlegi összetételével teljesen azonos formában fennmarad.
A Capital Economics által kidolgozott forgatókönyvek egyike azzal számol, hogy csak Görögország távozik. A cég szerint ennek hatásai nem feltétlenül lennének „túl katasztrofálisak”, különösen akkor nem, ha a bankoknak és a befektetőknek sikerül még idejében leépíteniük görögországi kitettségeiket; ez a folyamat már zajlik is. Görögország leválasztása az euróövezetről még elő is segítheti a járványos hatások kordában tartását, és összességében egészségesebb színben tüntetheti fel a valutauniót – áll a Capital Economics elemzésében.
