A City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési elemzőháza, a Capital Economics befektetőknek összeállított szerdai előrejelzésében közölte: a cég azzal számol, hogy Görögország 2012-ben távozik az euróövezetből, és 2013-ban „legalább egy” további eurótagállam követi. A ház szerint nyilvánvaló, hogy a politikai döntéshozók mindent megtesznek a valutaunió egyben tartása végett, és még elő is állhatnak az euró jövőjének biztosítását célzó, átütő horderejű döntésekkel. Ezek között lehetnek a költségvetési unió felé tett nagyobb lépések, vagy más országok is közbeléphetnek annak megakadályozására, hogy az euróválság „globális katasztrófát” okozzon.
A Capital Economics szerint az azonban valószínűtlen, hogy Németország és a többi központi eurógazdaság valaha is hajlandó lenne a felmerült fő megoldási módszerekhez szükséges, hatalmas mértékű költségvetési átcsoportosításra, vagy ha mégis készen állnának erre, kétséges, hogy erről egyezség születhet, mielőtt a válság elérkezik a törésponthoz. A ház közölte: „eddig is pesszimista” előrejelzéséhez képest még tovább rontotta az euróövezet gazdasági teljesítményére adott előrejelzését, és jövőre most már 1 százalékos, 2013-ban 2,5 százalékos átlagos GDP-visszaesést vár a valutaunióban. Ez összességében a 2008–2009-es pénzügyi válság idején tapasztalthoz hasonló mértékű euróövezeti teljesítménycsökkenést jelentene.
A Capital Economics elemzése szerint ezzel az a probléma, hogy a költségvetési megszorító intézkedések hatástalanok gazdasági növekedés nélkül. A ház szerint ehhez járul, hogy a magánbefektetői portfóliókban lévő szuverén görög adósságállomány javasolt 50 százalékos leírása után is változatlanul fenntarthatatlan szinten maradna a görög államadósság, ami azt valószínűsíti, hogy a görög költségvetéssel és fizetőképességgel kapcsolatos piaci félelmek tartósan fennmaradnak. Mindemellett a megoldási terv többi eleme – köztük az euróövezeti pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) kapacitásbővítése és valutauniós bankok tőkemegfelelési előírásainak szigorítása – „elrettentő mértékben elégtelennek tűnik” a térségi szintű pénzügyi-gazdasági instabilitás kezeléséhez.
A Capital Economics szerint azonban a „legkirívóbb” fejlemény az euróövezet jövőjével kapcsolatban az volt, amikor – még az új pénzügyi segélycsomagról szóló görög népszavazás lehetőségének felvetése után – vezető euróövezeti illetékesek nyíltan elismerték, hogy van lehetőség a valutaunió elhagyására. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök is egyenes utalást tett arra, hogy az azóta már elvetett referendum valójában a görög eurótagságról szólna. Ez természetesen taktikázás volt annak érdekében, hogy – népszavazás esetén – a csomag elfogadására ösztönözzék az eurótagságot egyébként többségében pártoló görög lakosságot, ám ez a beismerés „semmivé zúzta” azt a gyakran hangoztatott nézetet, hogy számos pénzügyi, technikai és jogi tényező miatt lehetetlen kilépni az euróövezetből.
A Capital Economics elemzése szerint ez önmagában is felgyorsíthatja az euró kimúlását, amennyiben a befektetők ennek nyomán nagyobb késztetést éreznek arra, hogy az euróövezet fennmaradása ellen játsszanak. Ez a folyamat egyébként a legutóbbi piaci mozgásokból megítélhetően már el is kezdődött – vélekedett a cég európai főközgazdásza, Jonathan Loynes, az elemzés szerzője. Mindezek alapján a ház most már csak 10 százalékosra teszi annak az esélyét, hogy az euróövezet a jelenlegi összetételével teljesen azonos formában fennmarad.
A Capital Economics által kidolgozott forgatókönyvek egyike azzal számol, hogy csak Görögország távozik. A cég szerint ennek hatásai nem feltétlenül lennének „túl katasztrofálisak”, különösen akkor nem, ha a bankoknak és a befektetőknek sikerül még idejében leépíteniük görögországi kitettségeiket; ez a folyamat már zajlik is. Görögország leválasztása az euróövezetről még elő is segítheti a járványos hatások kordában tartását, és összességében egészségesebb színben tüntetheti fel a valutauniót – áll a Capital Economics elemzésében.
A ház szerint ugyanakkor lehetséges az is, hogy Olaszország távozik elsőként, ha túl nagynak bizonyul ahhoz, hogy megmenthető legyen, és ha Görögország és más kis tagállamok további pénzügyi segítséget kapnak. A Capital Economics szerint itt párhuzamot lehet vonni a 2008–2009-es amerikai bankválsággal; Görögország megfelelője ebben az esetben a megmentett Bear Sterns bankház, Olaszországé a Lehman Brothers, amelyet hagytak elbukni. A cég szerint az euróövezet teljes szétesésének forgatókönyvében Franciaország a főszereplő. Ha ugyanis Franciaország kényszerülne távozni, az mindenképpen a valutaunió egyben tartásához fűzött remények végét is jelentené.
A Capital Economics központi forgatókönyvében azonban korlátozott felbomlás szerepel, először Görögország jövő évi távozásával, és ezt követné 2013-ban Portugália – esetleg még Írország – tagságának megszűnése. Az euróövezet valamilyen formájú felbomlását más nagy londoni házak is jelentős eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – decemberre szóló havi globális előrejelzésében közölte, hogy hozzávetőleg 40 százalékosra taksálja az euróövezet „részleges összeomlásának” esélyét. Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság „gyorsan közeledik a végkifejlet felé”, és már nincs messze „az átbillenési ponttól„.
