Összeomlás: negyven százalék az esély

Ha Franciaország kényszerülne távozni, az mindenképpen a valutaunió egyben tartásához fűzött remények végét is jelentené.

A Capital Economics szerint azonban a „legkirívóbb” fejlemény az euróövezet jövőjével kapcsolatban az volt, amikor – még az új pénzügyi segélycsomagról szóló görög népszavazás lehetőségének felvetése után – vezető euróövezeti illetékesek nyíltan elismerték, hogy van lehetőség a valutaunió elhagyására. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök is egyenes utalást tett arra, hogy az azóta már elvetett referendum valójában a görög eurótagságról szólna. Ez természetesen taktikázás volt annak érdekében, hogy – népszavazás esetén – a csomag elfogadására ösztönözzék az eurótagságot egyébként többségében pártoló görög lakosságot, ám ez a beismerés „semmivé zúzta” azt a gyakran hangoztatott nézetet, hogy számos pénzügyi, technikai és jogi tényező miatt lehetetlen kilépni az euróövezetből.

A Capital Economics elemzése szerint ez önmagában is felgyorsíthatja az euró kimúlását, amennyiben a befektetők ennek nyomán nagyobb késztetést éreznek arra, hogy az euróövezet fennmaradása ellen játsszanak. Ez a folyamat egyébként a legutóbbi piaci mozgásokból megítélhetően már el is kezdődött – vélekedett a cég európai főközgazdásza, Jonathan Loynes, az elemzés szerzője. Mindezek alapján a ház most már csak 10 százalékosra teszi annak az esélyét, hogy az euróövezet a jelenlegi összetételével teljesen azonos formában fennmarad.

A Capital Economics által kidolgozott forgatókönyvek egyike azzal számol, hogy csak Görögország távozik. A cég szerint ennek hatásai nem feltétlenül lennének „túl katasztrofálisak”, különösen akkor nem, ha a bankoknak és a befektetőknek sikerül még idejében leépíteniük görögországi kitettségeiket; ez a folyamat már zajlik is. Görögország leválasztása az euróövezetről még elő is segítheti a járványos hatások kordában tartását, és összességében egészségesebb színben tüntetheti fel a valutauniót – áll a Capital Economics elemzésében.

A ház szerint ugyanakkor lehetséges az is, hogy Olaszország távozik elsőként, ha túl nagynak bizonyul ahhoz, hogy megmenthető legyen, és ha Görögország és más kis tagállamok további pénzügyi segítséget kapnak. A Capital Economics szerint itt párhuzamot lehet vonni a 2008–2009-es amerikai bankválsággal; Görögország megfelelője ebben az esetben a megmentett Bear Sterns bankház, Olaszországé a Lehman Brothers, amelyet hagytak elbukni. A cég szerint az euróövezet teljes szétesésének forgatókönyvében Franciaország a főszereplő. Ha ugyanis Franciaország kényszerülne távozni, az mindenképpen a valutaunió egyben tartásához fűzött remények végét is jelentené.

A Capital Economics központi forgatókönyvében azonban korlátozott felbomlás szerepel, először Görögország jövő évi távozásával, és ezt követné 2013-ban Portugália – esetleg még Írország – tagságának megszűnése. Az euróövezet valamilyen formájú felbomlását más nagy londoni házak is jelentős eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – decemberre szóló havi globális előrejelzésében közölte, hogy hozzávetőleg 40 százalékosra taksálja az euróövezet „részleges összeomlásának” esélyét. Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság „gyorsan közeledik a végkifejlet felé”, és már nincs messze „az átbillenési ponttól„.