A 2008-as gazdasági válságnál is rosszabb időket élnek ma a kínai vállalkozások – derül ki a kínai tartományokbeli üzleti környezetet vizsgáló 2011-es felmérésből. A kutatásban részt vevő több mint 4200 cég az előző évekhez képest romló feltételekről számolt be az üzlet számára legfontosabb területeken, így az emberi erőforrásokat, a pénzügyi szolgáltatásokat, a jogi környezetet, a kormányzati adminisztrációt és az infrastruktúrát illetően. A korábbiakhoz képest javulás csupán a kisebb súlyú kérdésekben, így a közvetítő szolgáltatások és a társadalmi környezet terén mutatkozott. A megkérdezett cégek kilencven százaléka a válság által leginkább érintett kis- és közepes vállalkozás, kétharmaduk a feldolgozóiparban aktív.
A legnagyobb gondot a helyi kormányzatok által kivetett adók és díjak, a térségbeli protekcionizmus, valamint a szűk hitelfelvételi lehetőségek okozzák – sorolta fel a leggyakoribb panaszokat a tanulmány készítésében részt vevő Kínai Reform Alapítvány nemzetgazdasági kutatóintézetének igazgatója, Fan Kang. A kínai vállalatok versenyképessége nagymértékben függ a politikai környezettől, ezért a kormányzati beavatkozás csökkentése, valamint a vállalatok és hivatalok közti jobb kapcsolat kialakítása lehet a gazdasági reformok következő lépése – mondta Fan.
A felmérés üzleti környezetük szempontjából rangsorolta az egyes közigazgatási egységeket. A lista élén – az előző 2006-os és 2008-as felmérésekhez hasonlóan – az ország gazdasági-pénzügyi központjaként emlegetett kelet-kínai Sanghaj végzett. Sanghaj az országos átlagnál jóval szabályozottabb üzleti környezetet kínál a vállalkozásoknak, mindenekelőtt pedig a kisvállalatoknak. A kelet-kínai metropolist a Jangce folyó mellett fekvő, illetve a part menti tartományok, Csiangszu, Tiencsin követik a listán, a főváros, Peking pedig a negyedik helyen áll.
