Az idei év első három negyedévében 8147 új lakás épült, mely 38 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 8869 volt, ami 35 százalékos csökkenés a tavalyi év azonos szakaszához képest – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Borsi László ingatlanszakértő szerint egyáltalán nem meglepő, hogy csökkentek a lakásépítések. „Várható és gyakorlatilag prognosztizálható volt, hogy csökkenni fog a lakásépítések száma, alig tízezer fölött lesz ebben az évben.”
Az ingatlanszakértő szerint ez egyfelől megdöbbentő, de a korábbi időszakot figyelembe véve nem új keletű. „A gazdasági helyzet és az utóbbi évek kormányzati intézkedései gyakorlatilag egyértelművé tették, hogy ez a tendencia alakuljon ki” – tette hozzá.
A befejezett építkezések visszaesése az elmúlt negyedévekhez képest nagyobb, míg az új építési engedélyek számának csökkenése az egy évvel korábbihoz viszonyítva kisebb mértékű. A harmadik negyedévben az épített lakások száma 2562 volt, 118-cal több, mint a második negyedévben. A kiadott lakásépítési engedélyek száma azonban 487-tel 2992-re csökkent. A harmadik negyedévben 582 lakás szűnt meg, az előző negyedévben pedig 675.
Az, hogy az új kormányzati intézkedések hová vezetnek, Borsi szerint is nagy kérdés. Szerinte nem valószínű, hogy ösztönözni fogja az új építéseket, mert „rengeteg új vagy újszerű lakás van egyelőre a piacon”, melyek üresek, tehát előbb ezeket kellene eladni ahhoz, hogy egyáltalán érdemes legyen építeni. „Valószínűleg a következőkben is ez a tendencia folytatódik, tehát kevesebb új lakás fog épülni – még ennél is –, tehát tovább fog csökkenni az új lakásépítések száma” – tette hozzá a szakértő.
A lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint fele Közép-Magyarországon koncentrálódik. A megyei jogú városokban átlagos mértékű, 38 százalékos csökkenés következett be, Budapesten és a többi városban ennél nagyobb arányban, 40 illetve 41 százalékkal esett vissza a lakásépítés. A fővárosban az új lakásépítési engedélyek számának erős visszaesése volt jellemző a korábbi időszakokra is. Az idei év január-szeptemberi időszakában 62 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki a fővárosban, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban és a többi városban 24 százalékos a kiadott engedélyek számának csökkenése. A községekben az építési kedv számottevően már nem fogy tovább, az új építési engedélyek száma mindössze két százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.
Alapvetően Budapesten és más nagyvárosokban folyik nagyüzemű lakásépítés, míg a kisebb településeken inkább „régi típusú családi építkezési formákkal, tehát például a kaláka formával” találkozhatunk, melyek szintén új lakásokat jelentenek. „Az úgynevezett nagyüzemű lakásépítések főleg a nagyvárosokra és Budapestre koncentrálódnak, tehát abszolút érthető ez a tendencia is” – emelte ki Borsi.
Az év első kilenc hónapjában 1573 lakás szűnt meg, szinte ugyanannyi, mint a tavalyi év első három negyedévében. A megszűnés leggyakoribb oka most is a lakások avulása volt. A vizsgált időszakban 387 üdülőegységet építettek, és 281 üdülőépületben 289 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 30 százalékkal, az engedélyezetteké 37 százalékkal esett vissza a múlt év első három negyedévéhez képest a KSH jelentése szerint.
