Az ágazat termelése már mintegy 400 ezer tonnával meghaladta a tavalyi rendkívül alacsony, mintegy 1,8 millió tonnás szintet, ám még jóval elmarad a 2,5 millió tonnás átlagtól, amelyet az ágazat általában a közepesen jó években mindig teljesített az utóbbi tíz évben. Az idén így mintegy 2,2 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be.
A zöldség- és a gyümölcstermesztés volumene még így is 62 százalékát – valamivel több, mint 180 milliárd forintot – adja a magyar kertészeti ágazatnak, amelynek éves kibocsátása mintegy 300 milliárd forint volt az idén. Ez a magyar mezőgazdaság teljesítményének mintegy az ötöde. A kertészeti ágazat teljesítményének 22 százalékát, mintegy 70 milliárd forintot a szőlőtermelés és borelőállítás adja, míg 13 százalék, mintegy 40 milliárd forint a dísznövénytermelésre jut. A fennmaradó hányad egyéb kertészeti területekről, így a gyógynövénytermesztésből származik.
A zöldségtermelés mennyisége az idén elérte az 1,66 millió tonnát, ami több mint ötvenszázalékos emelkedés a múlt évi 1,07 millió tonnához viszonyítva. A gyümölcstermelés ugyanakkor a tavalyi valamivel több, mint 800 ezer tonnáról mintegy 550 ezer tonnára csökkent, főleg a májusi fagykárok miatt. A magyar gyümölcsösök termelési potenciálja mintegy 950 ezer tonna, a tízéves termésátlag mintegy 820-830 ezer tonna körül mozog.
A zöldségtermesztésben a gondok ellenére az ipari zöldségek esetében jó közepes év volt, a hajtató kertészetnél azonban jelentős volt a visszaesés a németországi E-coli-járvány hatására. Ez mindenekelőtt a piaci árakban volt érzékelhető. Míg a gyümölcs ára jelentősen, sok esetben akár 25-30 százalékkal is emelkedett átlagosan, addig a zöldségfélék ára főként az uborka körül kialakult mizéria miatt mintegy 20 százalékkal esett. Az E-coli-járvány legnagyobb vesztese, a hajtató kertészet jövő évi szezonkezdéséhez ezért külön támogatási programot állít össze a FruitVeB.
origo.hu
Ismét beszorult egy gyerek az 56-os emlékműbe Zuglóban – videón a mentés
