Miután a kormányokat óriási adósságállomány terheli és a bankoknál sincs megfelelő mennyiségű tőke, így 2012 is igen nehéz év lehet a közös valuta számára. A londoni Economist Intelligence Unit világgazdasági előrejelzésében 40 százalékosra teszi az euróövezet két éven belüli szétesésének esélyét. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, de a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.
Az euróövezet gazdasága már belassult annyira, hogy egy újabb váratlan sokkhatás igen mély recesszióba küldheti Európa egészét. A mai globális világban, ahol az ellátási láncok és a tőkepiacok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az euróválság az egész világra hatással lehet.
„Ahogy belépünk 2012-be, óriási bizonytalansággal fogjuk magunkat szemben találni” – mondta a HSBC közgazdásza, Stephen King a bankcsoport legutóbbi negyedéves elemzésében.
Az Európai Unió vezetői azonban észlelték a bajt, mely szerint ha felbomlana az euróövezet, az egy újabb gazdasági világválságot indíthat el. Ugyanakkor a befektetők továbbra sincsenek meggyőződve arról, hogy az unió stratégiája helyén való.
„Ez a bizalomvesztés a 2008-as összeomlást idézi, amikor is kihúzták a kerekeket a világgazdaság alól. Piaci elemzőknek nem sikerült felmérniük az akkori helyzet súlyát előrejelzéseikben. Ugyanez igaz lehet akár ma is” – állítja a HSBC.
Korlátoltak a lehetőségek
Ahogy a világgazdaság összerogyott, miután az amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers bedőlt, a kormányoknak még volt mozgásterük. Mára a fiskális megszorításoké a divat, s a kamatok a fejlett világban szinte mindenhol a nullához közelítenek. Emiatt a kormányzatok „tűzereje” is korlátolt. A HSBC hozzáteszi, hogy „a növekvő recessziós kockázatok miatt az adósságállomány további növekedése kontrollálhatatlanná válhat”.
Az Európai Központi Bank (EKB) határozott szerdai intézkedése csökkentette a pillanatnyi veszélyeket, de ez csupán gyors tűzoltás volt, Európa problémáira ez hosszútávon nem jelent megoldást piaci elemzők szerint. Az EKB mintegy 489 milliárd eurót helyezett ki banki likviditási eszközként európai hitelintézeteknek.
Ugyanakkor a piacokat már csupán a probléma nagysága is nyugtalanítja. Példaként vegyük Görögországot. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap strukturális reformokhoz kötötte, hogy Athén hozzájuthasson 130 milliárd eurós mentőcsomagjához, mellyel elkerülhette az államcsődöt.
Görögország nehéz út előtt
„Ez egy hosszú folyamat, ahogy ezt már más, IMF által támogatott országokban is láttuk. Ez több mint 10 évet is igénybe vehet: az EU és az IMF mindaddig támogatni fogja pénzügyileg és technikailag egyaránt Görögországot, amíg annak szüksége van rá” – mondta Antonio Garcia Pascual, a Barclays Capital közgazdásza.
Görögország immár négy éve igen mély recesszióban szenved. Hiába az EU és az IMF közös programja, mely még ha sikeres is lesz, a görög államadósság 2020-ban még mindig brutálisan magas lesz, a GDP mintegy 120 százalékát teszi majd ki.
„A strukturális reformok lényegében a társadalom életformájának megváltoztatásáról szólnak. Az pedig nem egyértelmű, hogy további likviditás előteremtésével ezeknek az alapvető reformoknak a bevezetése könnyebb lesz” – állítja egy magas rangú EKB tisztviselő.
Az olasz megszorítócsomag
Másfél százalékos egyszeri adóval sújtják az előző években külföldi bankokból kedvezményes adóval Olaszországba visszahozott vagyonokat. Az adókulcsok nem változnak, az általános forgalmi adó 2 százalékpontos emelése 2012 második felétől várható. Újra bevezetik és megemelik a Berlusconi-kormány által eltörölt ingatlanadót. Járulékfizetés szerinti nyugdíjrendszert vezetnek be. Jövő évtől a férfiak minimális nyugdíjkorhatára 66, a nőké 62 év lesz, utóbbi 2018-ig ugyancsak 66 évre emelkedik. A nők 40 év plusz 1 hónap járulékfizetéssel, a férfiak 42 év plusz 1 hónappal mehetnek nyugdíjba. Aki korábban vonul nyugállományba, hiába teljesítette az előírt járulékot, nyugdíjából évi 3 százalékot veszít a kötelező korhatár eléréséig. (MTI)
Megszavazták az olasz megszorításokat
Görögország után Olaszországban is brutális megszorítócsomagot vezettek be. A képviselőház után csütörtökön az olasz szenátus is megszavazta az új olasz kormány 30 milliárd eurós megszorítócsomagját. Mario Monti kabinetje teljes parlamenti bizalmat tudhat maga mögött a megszorítások végrehajtására. A szenátusi szavazáson 257:41 arányban kapott bizalmat a kormány.
Monti korábban kihangsúlyozta, hogy nincs kétsége, „Olaszország megmenekül, ha rendbe teszi költségvetését”. Ha Itália bukik, az euró is bukik, „euró nélkül pedig csak szakadék, szegénység és stagnálás van, bérzuhanás, elszigetelődés és jövőnélküliség” – tette hozzá a miniszterelnök.
A kormányfő és miniszterei által bemutatott csomag 12-15 milliárd euró költségcsökkentést céloz meg. A kormány tagjai teljes vagyonnyilatkozatot tesznek, míg a kormányfő-pénzügyminiszter Monti lemond fizetéséről. Jelentősen csökkentik a megyei közigazgatási testületek létszámát, és az eddigi 50-ről 28-ra csökkentik a független állami hatóságok számát.
