A Kohéziós Alapból az unió a szegényebb országokat támogatja, hogy a környezetvédelem és a közlekedés területén fejlesztéseket hajtson végre a felzárkóztatás jegyében. A jogosultak között Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország mellett a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam található.
Mekkora összegről is van szó?
Az EB javaslatát még a pénzügyminiszteri tanácsának is jóvá kell hagynia, továbbá az év végéig még módosulhat a bizottság hozzáállása is. Ez a 495 millió euró a 2013-as keretösszeg mintegy harmadát teszi ki. Mai árfolyamon számolva 142 milliárd forintról van szó, amely a GDP fél százaléka. Hogy tisztában legyünk a nagyságrendekkel: a budapesti szennyvízkezelési projekt 117 milliárd forintért valósulhatott meg. Ez a projekt foglalta magában például a Csepel-sziget északi részén található központi szennyvíztisztító telepet. Ehhez a fővárosi önkormányzat 76,05 milliárd forintot kapott a Kohéziós Alapból, ez a teljes projekt 65 százaléka volt. Az M0-s körgyűrű keleti szektorának bővítése (38 kilométer útszakasz megépítése) is a Kohéziós Alap révén valósulhatott meg: a teljes elszámolható költségvetés 85 százaléka, mintegy 71,165 milliárd forint forrása volt az unió.
Nagyon leegyszerűsítve s kissé elbagatellizálva a helyzetet arról van szó, hogy az unió 80 kilométernyi autóúttal győzné meg a magyar kormányt arról, hogy olyan intézkedéseket hozzon, mely Brüsszelben is megállja a helyét…
