Ahhoz, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió zavarmentesen működjön, a tagállamoknak el kell kerülniük, hogy költségvetési hiányuk túlzott mértékben megnövekedjen – áll az Európai Bizottság (EB) honlapján. Ennek érdekében fogadták el 1997-ben a Stabilitási és Növekedési Paktumot, mely két kritérium betartását írja elő a tagországok számára a költségvetési fegyelem biztosítása végett: a hiány nem lehet több a GDP 3 százalékánál, valamint az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
Az EB honlapja más információkat is rejt az arra tévedő számára, jelenleg ugyanis a 27 tagország közül mindössze négy ellen nem folyik eljárás: Luxemburg, Finn-, Svéd- és Észtország ellen nincsen folyamatban túlzotthiány-eljárás – utóbbi két tagállam ellen nem is indult korábban.
Az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának 2010-es adatai alapján mindössze a fentebb említett négy tagállamban nem érte el a költségvetési hiány a háromszázalékos plafont. Az államadósság tekintetében pedig 13 tagállamban magasabb az állomány, mint a GDP 60 százaléka. A két kritérium tehát nem teljesül olyan uniós országokban, mint például Franciaország, Németország, Olaszország vagy éppen az Egyesült Királyság – csak hogy a nagyobb gazdaságokat említsük.
A túlzotthiány-eljárással kapcsolatban a hatályos uniós rendelet kimondja, hogy „a túlzott hiánnyal rendelkező országoknak a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és átmeneti intézkedésektől mentes, éves minimális költségvetési erőfeszítést kell teljesíteniük”. Magyarország ez utóbbin csúszott el az EB szerint, ugyanis hiába teljesítette tavaly a hiánycélt, ez csakis a nyugdíjpénztárak bevonásnak, valamint a válságadóknak volt köszönhető.
Az unió a Kohéziós Alapon keresztül gyakorolna nyomást
Magyarországgal szemben 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás. Szankciókat korábban nem alkalmazott az unió, eddig csak javaslatokkal bombázták hazánkat. Reggel azonban Brüsszelben bejelentette az EB, hogy 495 millió euró kohéziós forrás befagyasztását javasolja jövő januári hatállyal.
A Kohéziós Alapból az unió a szegényebb országokat támogatja, hogy a környezetvédelem és a közlekedés területén fejlesztéseket hajtson végre a felzárkóztatás jegyében. A jogosultak között Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország mellett a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam található.
Mekkora összegről is van szó?
Az EB javaslatát még a pénzügyminiszteri tanácsának is jóvá kell hagynia, továbbá az év végéig még módosulhat a bizottság hozzáállása is. Ez a 495 millió euró a 2013-as keretösszeg mintegy harmadát teszi ki. Mai árfolyamon számolva 142 milliárd forintról van szó, amely a GDP fél százaléka. Hogy tisztában legyünk a nagyságrendekkel: a budapesti szennyvízkezelési projekt 117 milliárd forintért valósulhatott meg. Ez a projekt foglalta magában például a Csepel-sziget északi részén található központi szennyvíztisztító telepet. Ehhez a fővárosi önkormányzat 76,05 milliárd forintot kapott a Kohéziós Alapból, ez a teljes projekt 65 százaléka volt. Az M0-s körgyűrű keleti szektorának bővítése (38 kilométer útszakasz megépítése) is a Kohéziós Alap révén valósulhatott meg: a teljes elszámolható költségvetés 85 százaléka, mintegy 71,165 milliárd forint forrása volt az unió.
Nagyon leegyszerűsítve s kissé elbagatellizálva a helyzetet arról van szó, hogy az unió 80 kilométernyi autóúttal győzné meg a magyar kormányt arról, hogy olyan intézkedéseket hozzon, mely Brüsszelben is megállja a helyét…
