A gyakorlatban nem lehetséges

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a gyakorlatban nem kerül sor arra, hogy hazánk a túlzottan magas államháztartási hiány miatti szankcióként ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz.

Mint azt megírtuk, Cséfalvay szerint az EU-val és az IMF-fel hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások, amelyek március végén vagy áprilisban le is zárulhatnak egy biztonsági védőhálóról.

Cséfalvay Zoltán Brüsszelben az EU-tagországok versenyképességi minisztereinek találkozóját követően elmondta: elvben valóban elképzelhető, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz a kohéziós alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztésére 2013 januárjától – amely a támogatások lehívására vonatkozó szabályok miatt a gyakorlatban eleve 2014-et jelentene –, de érvényessé csak akkor válhat a javaslat, ha az uniós pénzügyminiszterek is jóváhagyják, és ajánlástervezetet fogalmaznak meg. A kormánynak pedig még ezt követően is lesz módja ismertetni, hogy milyen költségvetési pályát készít a hiány megfelelő szinten tartására – fejtette ki. A többi EU-tagállamhoz hasonlóan ugyanis még tavasszal be kell nyújtani a konvergenciaprogramot, illetve a megújított nemzeti reformprogramot, szükség esetén pedig ősszel, a költségvetéssel is tovább tisztázható a probléma.

A politikus leszögezte: Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani, hiszen a kormány mellett a teljes államigazgatás, a gazdaság és a társadalom is képes arra, hogy teljesítse a vállalásokat. Bizottsági források kedd délután az MTI-nek megerősítették, hogy az uniós végrehajtó testület már szerdai ülésén foglalkozik ezzel a témával. Tekintettel arra, hogy Magyarország ellen a túlzott deficit miatt már 2004 óta folyik uniós eljárás, a bizottságnak módjában áll javaslatot tennie arra, hogy ideiglenesen és részlegesen függesszék fel az országnak járó kohéziós támogatásokat.

Kicsi a különbség

Az államtitkár rámutatott arra, hogy eleve kicsi a különbség a kormány és az unió hiány-előrejelzései között. A jelenlegi uniós prognózisok szerint jövőre 3,25 százalék lesz a hiány, Magyarország szerint viszont a 3 százalék tartható, a különbség mintegy 70 milliárd forint. Cséfalvay kiemelte, hogy a legutóbbi negyedéves GDP-adatok a növekedés szempontjából biztatóak. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly márciusban jelent meg a Széll Kálmán-terv, amely erre az évre 550 milliárd forintos egyenlegjavítást helyezett kilátásba. Hozzátette azt is: tavaly májusban az Európai Bizottság még azzal számolt, hogy az ország ennek csak a felét képes megvalósítani, az idei legfrissebb számok szerint ugyanakkor a megvalósítás már elérte a 83,3 százalékot. Figyelembe kell venni Cséfalvay Zoltán szerint azt is, hogy uniós is szinten is bíznak a jövő évi kedvező növekedési tendenciákban.

Arra a kérdésre, hogy az EU szerint az egyik fő probléma, hogy a hiány leszorítását egyszeri intézkedések teszik lehetővé, az államtitkár rámutatott: nem szabad szem elől téveszteni, hogy az ország rengeteg reformot hajtott végre a gyógyszerkasszától kezdve a felsőoktatáson és a munkaerő-piacon át az adórendszerig. „Szinte nincs olyan terület, ahol a kormány ne kezdett volna átalakításba” – fogalmazott. Hozzátette, a reformoknak vannak a költségvetést érintő következményei is, ugyanakkor a várakozások szerint ezek az intézkedések előmozdítják a gazdasági növekedést. Emlékeztetett Cséfalvay Zoltán arra is, hogy az egyszeri intézkedések közé sorolható válságadók jövőre megszűnnek, a bankadó pedig felére csökken.

Majdnem tízszeresére emelkedhetnek a jelenlegi egyetlen budapesti székhelyű európai uniós intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) forrásai 2014 után, ha az unióban jóváhagyják az ezzel kapcsolatos javaslatokat – jelentette be Cséfalvay Zoltán. Az EU-tagállamok versenyképességi ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülését követően elmondta, hogy a központ a jelenlegi tervezési időszakban 300 millió euróval rendelkezik, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kutatási és innovációs keretprogram, a Horizont 2020 keretében viszont az uniós finanszírozás 3 milliárd euró fölé emelkedik a jelenlegi tervek szerint. Az egyetemek, kutatóintézetek és iparvállalatok között úgynevezett tudásklaszterek létrehozásán dolgozó központ tevékenysége ennek köszönhetően újabb klaszterek kiépítésével bővülhet, és bízni lehet abban, hogy azokba magyar vállalatok és intézmények is be tudnak kapcsolódni.