Az Európai Bizottság olyan javaslatot készít elő, amely egyben az európai cégek ázsiai lehetőségeit is növelné – írta a Le Monde-ra hivatkozva az asiaport.hu. Az európai adminisztratív irányító testület régóta nehezményezi, hogy az Alstom vagy a Siemens nem vehet részt a például a japán közbeszerzési eljárásokban. Kínában is sok hátrányos megkülönböztetés, olykor tilalom sújtja az európai vállalatokat a közbeszerzési eljárások során. Ezért Michel Barnier belső piaci- és Karel De Gucht kereskedelmi biztos most egy piacnyitási javaslaton dolgozik. A két biztos az európai közbeszerzési piacokat nyitná az eddiginél tágabbra az ázsiai cégek előtt. De – és ez a lényeg – csak olyan országok vállalatai számára, amely országok kölcsönösségi alapon ugyanilyen nyitásra hajlandók. Azért egy biztonsági klauzulát tartalmaz majd a javaslat: lehetővé teszi az irreálisan alacsony, vagyis dömping árakat kínáló cégek kizárását. Bennfentesek szerint a két biztos fő célja nem az európai piac megnyitása, hanem az európai cégek ázsiai lehetőségeinek javítása. A javaslat várhatóan márciusra készül el és ezután kerül jóváhagyásra az uniós tagállamok és az Európai Parlament elé.
Ederer azt is kiemelte, hogy az európai export gyorsabb ütemben nő Kínába, mint az onnan érkező import.
Az EU hosszú ideje a kínai áruk legfőbb piaca. A kínai vezetés egyre eltökéltebb exportfüggőségének csökkentésében, ezért támogatja a belső fogyasztás élénkítését, amivel azonban hozzájárul az import bővüléséhez. A fenntartható, belső fogyasztáson alapuló növekedés a tavaly elfogadott tizenkettedik ötéves terv egyik fő prioritása.
Ugyanakkor a kínai gazdaság – amelynek növekedései üteme a 2010-es 10,4-ről tavaly 9,2 százalékra mérséklődött – továbbra is döntően exportvezérelt, így Peking növekvő aggodalommal figyeli a saját gazdasági teljesítményére is jelentős negatív hatást gyakorló európai szuverén adósságválságot.
Múlt héten Ven Csia-pao kormányfő globális együttműködést szorgalmazott az adósságválság „sürgős” megoldására. Angela Merkel német kancellár kínai körútját követően Ven kijelentette, Kína vizsgálja, hogy milyen módon tudna nagyobb szerepet vállalni az európai gondok kezelésében.
„Az európai piac stabilitásához való hozzájárulással magunkat is segítjük” – szögezte le a kormányfő a hétvégén.
Az eurózóna mentése ugyanakkor kényes politikai témának ígérkezik az idén vezetőváltásra készülő Kínában, miután a közelmúltban súlyos kritikák érték a kormányt a közvélemény részéről a jóval gazdagabb európai országok megsegítése miatt.
2010-ben az EU 113 milliárd euró értékben exportált Kínába, míg a Kínából érkező import értéke 281 milliárd euró volt. Az EU–Kína kereskedelem közel felét Németországgal bonyolítja le az ázsiai állam. Az uniós kivitel legfőbb célországa jelenleg az Egyesült Államok.
