Ahhoz nem kell adószakértőnek lennünk, hogy tudjuk, az adócsalás – ahogy a nevéből is következtetni lehet – illegális tevékenység. Ennélfogva Vadász Iván sem adott tippeket, miként is rövidítsük meg az államot jogos bevételeitől. Sokkal inkább arra volt kihegyezve a szeminárium, hogy melyek az adócsalás típusai, illetve hogy miért is van rendkívül nehéz helyzetben olykor az adóhatóság.
Vadász Iván szerint az adóhatóság dolgozóinak kellene erről a témáról sokat beszélniük. „Ha azt akarjuk, az adócsalás csökkenjen ma Magyarországon, akkor nagyon sokat kell az adócsalásról beszélni.” A szakember szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy „nincs az adóhatóságnál – papíron van, de a valóságban nincsen – elemzőközpont”. Vadász szerint erre nagyon is szükség lenne, ugyanis monitorozni kellene az eredményeket. „Ma még nincsenek olyan elemző szakemberek az adóhatóságnál, akik össze tudnák gyűjteni az adóellenőrök által feltárt tapasztalatokat” – tette hozzá.
Tömeges adócsalási módszerek
Az előadáson a leggyakoribb adócsalási típusokat ismertette az adószakértő. A fiktív számlázás, a bevételek eltitkolása, a feketefoglalkoztatás, a színlelt szerződések, valamint a cégek bedöntése tartoznak a leginkább elterjedt adócsalási formákhoz. Ezek közül a fiktív számlázás annyira elterjedt sajnos, hogy „az állami és az önkormányzati szektort is áthatja”. Vadász elmondása szerint „egész iparágak működnek így”.
Napjainkban a felszámolások és az egyéb megszűnések száma 17 és 22 ezer között mozog, melyek közül minimum tízezer a cégbedöntéseket gyarapítja. Továbbá nem mehetünk el szó nélkül a korrupció mellett sem: „egy kutatás szerint, ha nem lenne Magyarországon korrupció, akkor kilenc százalék ponttal lehetne az adóterhelést csökkenteni a GDP arányában”.
A tömeges módszerek mellett vannak kevésbé elterjedtek is – mint például a körhintacsalás, a hamis határátlépés vagy éppen az offshore cégek. „Ezek tömegében kevesebbek ugyan, de összegében valószínűleg nagyobbak”, mint a tömeges módszerek között felsorolt adócsalás típusok. Ennek mértéke nem ismert, ugyanis jelenleg nincsen folyamatban ilyen kutatás. Az adótanácsadók egyesületének alelnöke szerint magyar kutató adózással kapcsolatos munkára megbízást az elmúlt két évben nem kapott.
Szemben az unióval
A szakértő külön kiemelte, hogy olykor a hazai adóhatóság is szembe megy az európai gyakorlattal, ugyanis „a jóhiszemű vevőkkel szemben is az objektív felelősség elvét alkalmazza”. Az Európai Bíróság korábban többször „leírta, hogy ennek az elvét az adózásban és a büntetőjogban sem lehet alkalmazni”.
Az unióval kapcsolatban más problémák is felmerülnek, ugyanis sokan keresik azt a kiskaput, melynek révén adómentességre tehetnek szert közösségi értékesítéskor. A „hamis határátlépésekkel” a közösségen belüli termékértékesítés ugyanis mentes az áfa alól. Ezzel a jelenséggel az egész Európai Unió területén küzdenek az adóhatóságok.
Az adópolitika gyengeségei – számokban
Vadász szerint jelenlegi formájában az adóhatóság nem képes ezekkel a problémákkal megküzdeni. A szakértő a feketegazdaság méretével kapcsolatban a korábbi APEH-elnök, Pitti Zoltánnak a becslésére támaszkodott: mintegy 6500 milliárd forintot ölelhet fel a feketegazdaság – melynek adótartalma közel ötven százalék.
Az adóellenőrzések számával kapcsolatban Vadász elmondta, hogy 4 millió 400 ezer magánszemély ad be személyijövedelemadó-bevallást, és további 850 ezer vállalkozás nyújtja be adóbevallását. Ezekre 284 ezer „kamu” ellenőrzés jutott, melyből a tényleges, „valódi” ellenőrzés mindössze 79 ezer volt 2010-ben. A szakértő szerint „ez nem sok”.
Az adóhátralék a NAV évkönyve szerint 2400 milliárd forint, melynek csupán 26 százalékát minősítették „behajthatóvá”. 2009-ben 285 milliárd, míg 2010-ben 306 milliárd forintot tett ki a „tényleges behajtások” mértéke. Ugyanakkor a büntetőfeljelentések száma meglepően alacsony: 2010-ben nem érte el az 1400-at sem.
Összehangolt cselekvésre lenne szükség
Az adószakértő szerint hatékonyabban működnének az adóhatóságok Európában, ha azok megfelelően összedolgoznának. Konkrét példaként a magyar utakon fellelhető igen sok szlovák rendszámú autó szolgáltatott. „Szlovákiában sem adómentes a személygépkocsi, csak ott a kutya sem ellenőrzi. Ha együttműködnének az adóhatóságok – melyre egyébként irányelvek vannak –, a szlovák autók is pillanatok alatt tetten érhetőek lennének” – érvelt Vadász.
