Parrragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédében úgy fogalmazott, az új székház építése is bizonyítja, pozitív változás következett be a kamarák és a politika viszonyában, aminek köszönhetően idén leteszik egy teljesen új kamarai rendszer alapjait, kiépül az az intézményrendszer, amin keresztül a kamarák be tudnak kapcsolódni a gazdasági döntésekbe. Ennek lépései közül a gazdálkodó szereplők teljes körű regisztrációja már megvalósult. Szerepet kaptak a kamarák a felsőoktatásban és a felnőttképzésben, és folyamatban van a szakképzés ilyen szempontú átalakítása, valamint az állami és kamarai külgazdasági hálózatok munkájának összefésülése is.
Kósa Lajos polgármester közölte, a város – felismerve a kamarák fontosságát – mindig igyekezett támogatni tevékenységüket. A mostani székházépítést például úgy, hogy ingyen adott telket hozzá. Fontosnak nevezte, hogy a gazdasági önkormányzatnak helyet adó ház Debrecen egyik új, nagyfontosságú útvonala, az ugyancsak most születő nyugati tehermentesítő út mellett épül.
Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere a két város közötti történelmi együttműködésre, a Hajdú-Bihar – Bihor megyék közötti erősödő kapcsolatokra emlékeztetett. A gazdasági kamarának otthont adó, új nagyváradi székhely kapcsán közölte, nagy örömükre szolgál, hogy az a várban kaphat helyet. Elmondta, a vár felújítására az erre a célra nemrégiben elnyert egymillió eurón túlmenően további húszmillió euró pályázati pénz áll rendelkezésre, amiből a római katolikus templom kivételével a vár valamennyi épületének felújítását finanszírozni tudják. A templom rekonstrukciójára is pályáztak, és bíznak a pozitív döntésben. Bíró Rozália az alapkőletétel tiszteletére rendezett ünnepségen emlékeztetett, Romániában rövidesen önkormányzati választások lesznek, és reményét fejezte ki, hogy az alapkőletételnél ugyancsak jelen lévő Cseke Attila szenátor személyében rövidesen magyar polgármestere lehet Nagyváradnak.
Miklóssy Ferenc beszédében emlékeztetett, bár a magyar kamarai rendszert – benne a tíz megyére kiterjedő hatáskörrel bíró debreceni kamarát – 1850-ben császári pátenssel hozták létre, hasznosságát a kiegyezést követő magyar kormányok is felismerték. Baross Gábor például a kiegyezést követően azzal védte meg az „osztrák” szervezetet a megszüntetni akarókkal szemben, hogy rávilágított: független, őszinte és tenni akaró kamarák nélkül nincs gazdasági felemelkedés.
origo.hu
Rétvári Bence: Magyar Péter visszaélt képviselői hatalmával - videó
