Budai Gyula kedd délután végiglátogatta a térség nyertes gazdáit a Mezőségben. Az MTI helyszíni tudósítójának azt mondta: szemmel látható, hogy ezek az emberek a mezőgazdaságból élnek, gazdálkodnak. Úgy fogalmazott: „Azok a politikai hisztériakeltésre alkalmas kijelentések, amelyek az elmúlt egy–másfél hónapban ennek kapcsán elhangzottak – Dél-Borsodban is –, semmi másra nem voltak jók, mint hogy szembefordítsák a helyieket egymással. Tették ezt azok az ellenzéki pártok, amelyek nem tudnak markánsan megjelenni vidéken, és így próbálnak most eredményt elérni, ahelyett hogy eljönnének és megnéznék itt helyben” – fejtette ki véleményét.
A kora esti gazdafórumon elmondta, 2011-ben precedensértékű döntés született a Legfelsőbb Bíróság végzésével abban az ügyben, amely mintegy négy–öt ezer hektárnyi, döntően termőföld haszonbérletét érintette a dél-borsodi területen. A bíróság ugyanis semmisnek nyilvánította az állam számára előnytelen, a Bükki Nemzeti Park és a Mariano Kft. között 1995-ben létrejött földbérleti szerződést.
Minden ügyben megindították az eljárást, s ezzel párhuzamosan az a döntés született, hogy arra a területre, amely visszakerült a nemzeti park kezelésébe, a magyar államhoz, haszonbérleti pályázatot kell–kellett kiírni, „az itt élő emberekkel egyeztetve, a lehető legjobb megoldást keresve ebben a kérdésben” – tette hozzá.
Budai kitért arra, hogy ebben a feladatban az „első perctől kezdve” együtt dolgozott Ángyán Józseffel, aki elődje volt a tárcánál. Véleménye szerint „egy olyan ügyből, ami nem volt ügy”, nagy visszhangot kiváltó eset lett. Éppen ezért látogatta meg személyesen is a nyerteseket, személyesen akart utánajárni, mi a vita tárgya.
Közölte: a pályázatnak feltételei voltak, húsz kilométeren belül, azaz helyben lakó, 1200 hektártól nem nagyobb területen gazdálkodó, és állattartó vagy állattartást vállaló pályázhatott ezekre a földekre. A politikus hangsúlyozta, tudja azt, hogy „ahol föld van, ott érzelmek is vannak”, a magyar gazdáknak óriási az érzelmi kötődésük, és ezt olyan politikai erők használják ki, amelyek még életükben nem jártak vidéken.
Pécsi Józsefné nyertes gazda az állattartó telepén az MTI-nek azt mondta, Kesznyétenben él és Kiscsécsen gazdálkodik. Százöt szarvasmarhából áll az állomány, és szeretnének bővíteni, így épp hogy elég az a földterület, amely legelőként az állatok számára kell. Hat éve mint családi gazdálkodók dolgoznak a mezőgazdaságban, ebből élnek.
