Nem minden cégtől fogadnak el munkáltatói igazolást a hitelkérelmek elbírálása során a pénzintézetek. A bankok egy részénél egy belső lista tartalmazza azoknak a társaságoknak a neveit, amelyeknél az alkalmazottaknak nem nyújthatnak kölcsönt, mivel az igazolások megbízhatósága megkérdőjelezhető. Előfordul az is, hogy a pénzintézetek nem készítenek feketelistát a csalás gyanújába keveredett cégekről (mert azt hivatalosan nem is lehetne), de néhány kritérium alapján meghatározzák, elég megbízható-e a munkáltatótól érkezett igazolás. Egy frissen alapított cég gyanúsabb egy évek óta működőnél, hiszen fennáll a veszélye, hogy a hitelezők félrevezetésére hozták létre – írja a Magyar Nemzet.
A lap forrásai úgy vélik, hogy a minősítési eljárásra azért volt szükség, mert – főképp a válság kitörése előtt – rendszeresen előfordult, hogy egy-egy adós adatainak kozmetikázásával próbált meg kölcsönhöz jutni.
A visszaélésekre az is lehetőséget adott, hogy a bankok általában nem személyesen, hanem telefonon ellenőrizték a munkáltatói igazoláson szereplő adatok valódiságát. Így a csalók akár egy ismerősük telefonszámát is megadhatták, aki azután megerősíthette a hamis adatokat. Egy banki ügyekben járatlan ügyfél nem tudta átverni a hitelezőket, ezért a csalások jelentős része inkább a hitelközvetítők nevéhez fűződik. Nekik ugyanis érdekükben állt a legjobb jutalékot fizető pénzintézethez vinni a hiteligénylőt. Ráadásul ők azzal is tisztában voltak, hogy miként kell kitölteni egy kérelmet úgy, hogy az ne akadjon fenn a rostán – mondta a Magyar Nemzetnek Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára.
A lapnak nyilatkozó bankok szerint valóban előfordultak és előfordulnak csalási kísérletek a lakáshiteleknél, de a próbálkozások többsége személyi kölcsönök és áruhitelek igénylésekor történik. A pénzintézetek szerint a válság kitörése után nem emelkedett a csalások száma, sőt inkább csökkent.
További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.
bor
Balatoni körkép 3.
