A gyenge forint hozhatja el a megváltást

Magyarország jól tette, hogy tartózkodott az euró bevezetésétől, nem is szabad valutát cserélnie, állítja egy neves amerikai közgazdász.

Az MTA doktora cáfolta azt a feltételezést, miszerint végveszélyben lenne az euró. Ennek legfőbb oka, hogy Németország képtelen lenne visszatérni a márkához, így ragaszkodik a közös pénzhez. Azt azonban ő is megerősítette, hogy a görögök nem bíznak a bankjaikban, és elkezdték külföldi pénzintézetekbe menekíteni befektetéseiket. „Ez a folyamat felgyorsítja a krízist. Elképzelhetőnek tartom egyébként, hogy spanyolok és a portugálok is más bankokba helyezik át a pénzüket, az olaszok esetében viszont ez a veszély nem áll fenn. Előbbi két nemzet polgárai tanulni fognak a görögök példájából, így ez az új válság nem lesz olyan megrázó, mint a görögök által előidézett első.”

Arról a Siegel-i gondolatról, miszerint hamarosan bekövetkezik az euró leértékelése, és ettől Európa versenyképesebbé válik, Mellár Tamás realitásként beszélt. Hozzátette: Európa elkövetett egy hibát. Az unió sokáig kemény monetáris politikát folytatott, az Európai Központi Bank pedig nem akart oly módon beszállni a kríziskezelésbe, mint a Fed az Egyesült Államokban. Az EKB ugyanakkor ma már állampapírokat vásárol, és lassan az amerikai jegybank útjára lép. Jelen helyzetben nem is maradt más választása, és a francia nyomás hatására hangsúlyosabban részt fog vállalni a kríziskezelésben.

Bod: Európai biztosítási alap kell

Bod Péter Ákos ezzel kapcsolatban úgy érvelt, az EKB korábban is nyújtott hatalmas mennyiségű hitelt a bankoknak, bár ezt megelőzően sokáig valóban nemzetállami körbe „száműzte” a válság pénzügyi kezelését. Azt viszont leszögezte, hogy a központi banknak nem feladata a többi pénzintézet megmentése. Erre fel kellene állítani egy közös biztosítási alapot, melynek munkáját egy európai bankfelügyeleti szerv segíthetné. Ez lenne a legolcsóbb megoldás, és a közgazdász szerint 3 éven belül meg is húzza ezt a lépést az EU.

Az egykori jegybankelnök az euró válsága kapcsán szembement Jeremy Siegellel, és sikeres pénznemnek nevezte a valutát. Az elmúlt 11 évben mindössze kétszázalékos inflációs rátát felmutató közös pénz Bod szerint tökéletes tartalékvaluta a dollár mögött, és egyáltalán nincs végveszélyben. A szlovákok és a szlovénok példáját felhozva úgy vélte, hazánk számára is üdvös lenne, ha végre egy erős valutaövezethez tartoznánk. Ezt még inkább alátámasztja, hogy a hazai ingatlanbérlők vagy beszállítók egy része már most is euróban fizet. Annak leértékelését nem tartaná megfelelő megoldásnak, mert megfogalmazása szerint az infláció a szegény ember adója. Sokan nem tudnák ellentételezni a devalvációt, és az ország versenyképességét is csak átmenetileg növelné a forint értékvesztése.

Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi fegyelem, a fegyelmező erő korábban is hiányzott Magyarországon, ez vezetett a 70-es évektől a rendszerváltás környékéig elhúzódó első nagy eladósodási hullámra. „Akkor mindenki azt remélte, ekkora mélyrepülés még egyszer nem következhet be az országban. Hát, bekövetkezett.”

Három út

Az eurózóna válságára három lehetséges kilábalási lehetőséget vázolt fel. Az első a már sokat emlegetett föderális berendezkedés lenne, mely közgazdaságilag kivitelezhető ugyan, politikailag azonban semmiképp sem. A második a szigorú reformok útja, melyek végrehajtása során a jelenlegi eurózóna gyengébb láncszemei kihullanának, és egy homogénebb pénzügyi szövetség verne gyökeret.

A harmadik lehetőség mentén az uniós tagországok folyamatosan „konvergálnának”, így lépésről lépésre lehetne enyhíteni a politikai ellenőrzésen. Utóbbi megoldás viszont Bod Péter szerint azt eredményezné, hogy a tagállamok lassan „elnémetesednének”, ez pedig nem évek, inkább évtizedek kérdése. Azt, hogy melyik megoldás mellett teszik le a voksukat a tagállamok, a jövő zenéje.

Bod véleménye szerint nem kell ahhoz gazdasági válság, hogy a déli országok lakossága kimenekítse a pénzét az ottani bankokból. A pánik pszichológiai eredetű, nem kell mögötte komoly pénzügyi okot keresni. Azzal azonban szerinte is komolyan számolni kell, hogy a bajba jutott országok polgárai közül egyre többen keresnek menedéket megtakarításaik számára az északi bankokban. Ennek megakadályozására lenne szükség egy közös bankfelügyelet felállítására.