A válság megtanította, mit kell tenni

Tartós pénzügyi konszolidációra és reformokra van szükség ahhoz, hogy a gazdasági növekedés szilárd alapokra épüljön – jelentette ki Cséfalvay Zoltán.

A világgazdasági és ezen belül az európai válság tanulságaiból Magyarország levonta a következtetést: tartós gazdasági növekedés csak költségvetési és pénzügyi stabilitás mellett valósulhat meg – mondta az államtitkár.

Ennek a stratégiának és a kényszernek jegyében csökkentette, illetve csökkenti az új magyar kormány a GDP-arányos államháztartási hiányt a 2010-es 4,6 százalékról 2012-re 2,5 százalékra, miközben a GDP-arányos államadósság a 81,3 százalékról 2012-re 78,5 százalékra mérséklődik – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.

Az Európai Bizottság által publikált adatokhoz a politikus hozzáfűzte: az EU országaiban 2012-ben várhatóan az államháztartási hiány átlagosan 3,6 százalék lesz, az átlagos államadósság pedig meghaladja a GDP 80 százalékát.

„Jó pálya”

A magyarországi reformok jó irányát jelzik azok az intézmények és szabályok, amelyek megakadályozzák a pénzügyi stabilitás romlását, illetve az adósság ismételt növekedését – magyarázta Cséfalvay. Példaként hozta fel a stabilitási törvényt és a Költségvetési Tanácsot, amely az adósságféket teremti meg. A reformok között említette a kínálati oldali munkaerő-piaci politikát, ezen belül a rugalmas munkaerő-szabályozást, a nyugdíjrendszer, a szakképzés és az adórendszer átalakítását. A szükséges reformok közé sorolta Cséfalvay Zoltán a kisebb, karcsúbb államot, amely kevesebb állami szerepvállalást is jelent.

Az EB Magyarországra vonatkozó országjelentése szerint egyébként rövid- és középtávon továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe hazánk, de a gazdasági növekedés 2013-ban „némileg lendületbe jön”. Cséfalvay ennek kapcsán korábban úgy nyilatkozott: a bizottsági értékelések azt jelzik, hogy Magyarország jó pályán van.

Kedvező jelenségek

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a konferencián arról beszélt, hogy szervezete a gazdasági növekedést kívánja segíteni, mert akkor élnek jobban és növekednek a vállalkozások. Pozitívumnak nevezte, hogy a társasági adó 19 százalékról 10 százalékra csökkent és a vállalkozói vagyon illetékmentesen örökölhető. A Széchenyi-kártya bővülő lehetőségeit is a kedvező jelenségek között említette, de véleménye szerint „van egy kis baj, hogy senki sem akar beruházni”.