A terv szerint a közös pénzt használó uniós tagországok kormányai szabadon rendelkezhetnének a költségvetési bevételek felett, de hitelt csak a közösség engedélyével és csak közös euróövezeti kötvények révén vehetnének fel.
Az az ország, amely a saját bevételénél több pénzt kíván elkölteni, köteles lenne jelezni ezt a szándékát az euróövezeti pénzügyminiszterek – jelenleg Eurócsoportnak nevezett – tanácsának, amely eldöntené, hogy indokolt-e a javaslat, majd kedvező elbírálás esetén a tagállamok által együttesen garantált kötvényt bocsátana ki a támogatott kezdeményezés finanszírozására.
„Adósközösség”
Az egyes euróövezeti államok tartozása így a közösség adóssága lenne, vagyis a valutaunióból „adósközösség” alakulna. Az erre vonatkozó kezdeményezéseket az övezet legbefolyásosabb tagja, Németország eddig rendre elutasította. Ugyanakkor a javaslat csak a jövőbeni hitelekre vonatkozna, a múltban felhalmozott államadósságért továbbra is az egyes országok kezeskednének.
A koncepciót Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke dolgozta ki a Der Spiegel szerint.
Uniós pénzügyminisztérium jöhet létre
Az elképzelés alapján a pénzügyminiszteri csoportot nem valamelyik tag vezetné, hanem egy főállású, állandó elnök. A miniszteri csoport törvényhozási felügyeletét egy új testület látná el, amelybe valamennyi euróövezeti tagország parlamentje delegálna tagokat. A pénzügyminiszteri csoport állandó elnökének tisztségéből hosszabb távon kialakulhat az Európai Unió pénzügyminiszterének intézménye – írta a Der Spiegel.
A négy uniós intézmény vezetőinek formálódó közös tervéről előzőleg a Welt am Sonntag is írt. A német lap szerint a terv közös pénzügy-, adó-, kül- és biztonságpolitikát irányoz elő. Tartalmazza továbbá azt, hogy bővíteni kell az EB ellenőrző jogosítványait a tagállami költségvetések felett, egységes bankfelügyeleti és betétbiztosítási rendszert kell kialakítani és német mintára át kell alakítani a szociális ellátórendszert és a munkaerő-piaci szabályozást.
A reformokat a kétsebességes integráció elve alapján ütemeznék, vagyis az egyöntetűen támogatott elemeket valamennyi uniós tagországban egyszerre vezetnék be, azokat az elemeket pedig, amelyek körül vita van, kezdetben csak az euróövezetben.
