Biztos a növekedés?

Huszonöt és harminc százalék közötti GDP-növekedést valószínűsít Magyarország számára a 2020-ig terjedő időszakra a Hamburgi Világgazdasági Intézet.

Középtávon növekedés előtt áll az európai áruforgalom és kereskedelem, amelyben Kelet-Közép-Európának és ezen belül Magyarországnak különösen nagy szerep jut – derül ki a Hamburgi Világgazdasági Intézet (HWWI) friss tanulmányából. Ezt a pozitív kilátást A jövő kereskedelmi útvonalai című elemzés mindenekelőtt arra alapozza, hogy az uniós tagországok vásárlóereje jelentősen nőni fog a következő tíz évben. Ez alól Magyarország sem kivétel: az Oxford Economics adataival kiegészítve az intézet statisztikája a 2020-ig terjedő időszakra 25 és 30 százalék közötti GDP-növekedést valószínűsít. Ez jóval nagyobb, mint amit a fejlett nyugat-európai államok legtöbbje fel tud mutatni – ezekkel az eredményekkel Magyarország egy növekedési „súlycsoportba” kerül például a svéd és a finn gazdasággal. Ennek értelmében nyolc év múlva hazánk bruttó hazai összterméke meghaladja majd a 110 milliárd eurót.

Az egy főre eső jövedelmek növekedése Európa-szerte, így Magyarországon is megfigyelhető lesz. Ez összefügg azzal is, hogy a nemzeti gazdaságok egyre produktívabbá válnak – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére a tanulmány szerzője, Silvia Stiller. Hangsúlyoznám azonban, hogy ez középtávú forgatókönyv. Mivel a növekedés nem egyik napról a másikra következik be, megtörténhet, hogy az eredményekre kicsit várni kell, de a fejlődési irány biztos – jegyezte meg a szakember. Mint mondta, a felzárkóztatási politikának köszönhetően általános tendencia az is, hogy egyre szűkül a szakadék az unió gazdag és szegény tagállamainak átlagjövedelme között. A lap kérdésére, hogy a jelenlegi euróövezeti válság dacára bízhatunk-e ezekben a kedvező kilátásokban, a szakértő egyértelmű igennel válaszolt.

Stiller elmondása szerint jelenleg a nagy kereskedelmi központok Nyugat-Európában vannak, de a kelet-közép-európai államok látványos gyorsasággal zárkóznak fel ezek mögé. Mivel a kontinens nyugati részén továbbra is nagyobb a vásárlóerő, az ottani államok várhatóan többet fognak importálni az elkövetkezőkben – ez pedig mindenekelőtt régiónk exporttevékenységnek ad lendületet. A szakember megerősítette, hogy ez Magyarország számára igen kedvező lehetőség, hiszen hazánk földrajzilag nagyon közel helyezkedik el a fejlett uniós államokhoz, a rövid távolságok miatt így vonzó célország a gyártás, valamint a kivitel-behozatal szempontjából egyaránt. A tanulmányba foglalt statisztikákból világosan kitűnik, hogy a közösséghez korábban csatlakozó országok (az EU-15) exportjának növekedési dinamikája messze lemarad majd az új tagállamokétól és az uniós átlagtól egyaránt. A HWWI-prognózis szerint a magyar kivitel 2010 és 2020 között 67 százalékkal fog nőni, ami a nyolcadik legnagyobb gyarapodás lesz a közösségen belül.

További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.