A svájci állam az Európai Unióval kötött megállapodása alapján támogatta a 2004-ben csatlakozott új tagállamokat, a keretből Magyarország a harmadik legnagyobb résszel rendelkezik Lengyelország és Románia után.
Liliana de Sá Kirchknopf elmondta: a 130 millió frankos keretből mintegy 40 projekt támogatásáról született döntés a 2012. júniusi határidőig, amelyeket 2017-ig kell megvalósítani. A budapesti Svájci Hozzájárulás Hivatal vezetője kiemelte: a keretet nyilvános pályázaton kötötték le, 2008–2011. között 10 nyilvános felhívás jelent meg, amelyre mintegy 100 pályázat érkezett, ezekből került ki a mintegy 40 győztes.
A svájciak befektetésként tekintenek a projektekre
Simó Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) főosztályvezetője elmondta: a program keretében négy – a biztonság, stabilitás és reformok; a környezet és infrastruktúra; a magánszektor ösztönzése; a humánerőforrás- és szociális fejlesztés – területet támogattak, ezen belül prioritást adtak az infrastruktúra bővítésének, az árvízvédelemnek, a regionális fejlesztéseknek, a biológiai sokszínűség fenntartásának, az egészségturizmusnak, kutatási projekteknek, a vállalkozások fejlesztésének az elmaradt térségekben.
Christian Mühlethaler, Svájc budapesti nagykövete rámutatott arra, hogy a svájci állampolgárok népszavazáson azért döntöttek a támogatás mellett, mert befektetésként értékelték a fenntartható fejlődés valamint a szociális felzárkóztatás segítése mellett.
Kérdésre válaszolva Liliana de Sá Kirchknopf elmondta, hogy az európai uniós fejlesztési forrásokat kiegészítve használták fel a svájci lehetőséget. Simó Balázs kérdésre közölte: elsősorban a felzárkózó, hátrányos helyzetben lévő területeken – köztük Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön – használják fel a források jelentős részét.
A távirati iroda kérdésére, hogy lesz-e folytatása a programnak, a nagykövet elmondta: ez egyelőre nincs napirenden, de ha majd dönteni kell a kérdésben, akkor ezt megteszik.

Városháza-botrány: Budai Gyula felkérdezte Karácsony Gergelyt a friss vádemelés után