Az Európai Unión belüli gazdasági együttműködés még szorosabbra fűzésére tesznek javaslatokat az uniós központi intézmények vezetői. A jelentést Herman Van Rompuy, az uniós kormányfői tanács (Európai Tanács) elnöke, José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke és Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke készítette a tanács korábbi „megrendelésére”, és kedden hozták nyilvánosságra Brüsszelben. Az előterjesztés – mint azt a vezetők már korábban hangoztatták – hosszabb távon egy kiteljesedett gazdasági és pénzügyi unió kiépítését vizionálja, elsősorban az euróövezet vezető szerveire építve.
Közös pénzügyminisztériumot hoznának létre
A javaslat elemei közé tartozik a közös betétgaranciával, illetve euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti „pénzügyminisztérium”) létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérésének érdekében. Részét képezi a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz – egyik lehetőségként – közös eurókötvények kibocsátása is.
A nagyobb költségvetési beleszólást Van Rompuyék minden bizonnyal azért javasolják, hogy ezzel megszerezzék Németország beleegyezését a sok politikus és elemző által szükségesnek látott eurókötvények bevezetéséhez. A javaslat szerint az eurót használó országok éves államháztartási mérlegéhez és adósságszintjéhez közösen állapítanának meg felső határokat, és ha egy ország ezt nem teljesítő költségvetést készít, annak módosítását kérhetik. Az eurókötvények bevezetésére középtávon kerülne sor. Barroso bizottsági elnök egy brüsszeli előadásában kedden megerősítette azt a véleményét, hogy olyan horderejű javaslatokról van szó, amelyek miatt uniós szerződésmódosítás válhat szükségessé.
A lakosságot is megpuhítanák
Az uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtökön megvitatják a javaslatokat, de döntések nem várhatók a témában év vége előtt. Pénteken külön megbeszélést folytatnak az euróövezeti országok vezetői. Az előterjesztés fontosnak tartja a tervek „demokratikus támogatásának” biztosítását is, vagyis annak megelőzését, hogy a lakosság egyes tagországokban túlságosan soknak ítélje az unióra ruházandó befolyásnövekedést.
Nem mehet tönkre
Mario Monti a római képviselőházban kedd délután tartott felszólalásában nagyon nehéznek nevezte a küszöbön álló csúcstalálkozót, ezért a parlamenti pártok támogatását kérte, és egységre szólította fel egész Olaszországot. „Nem engedhetjük meg, hogy az Európai Unió rendkívüli építménye, amelynek alapításában Olaszország is részt vett, tönkremenjen” – fogalmazott a kormányfő. Ha szükség lesz rá, kész akár vasárnap estig együtt dolgozni európai kollégáival azért, hogy a hétfő reggeli tőzsdenyitásra konkrét gazdasági válaszokat és növekedési ütemtervet tudjanak felmutatni a piacoknak – tette hozzá.
Monti azon reményét fejezte ki, hogy a nem euróövezeti országok is ösztönözni tudják a döntéshozást. „Pénzügyi szigorra szükség van, de ez önmagában nem elég” – hangsúlyozta Monti. Úgy fogalmazott, nem szabad megengedni, hogy a tagállamokat a „recesszió csapdája provincializmusba és elszigeteltségbe sodorja”.
Berlusconi elégedetlen
Monti már korábban is egyértelmű döntéseket sürgetett az EU-csúccsal kapcsolatban. Úgy véli, szükség lenne a bankrendszer egységesítésére a közös felügyelet kibővítése mellett. Támogatni kell azokat az országokat, amelyek elkötelezték magukat a reformpolitika mellett, azonban törekvéseiket még nem ismerték el a pénzpiacok.
A hét hónapja Olaszországot irányító szakértői kormány minden erejével az EU-csúcs sikerén dolgozik. Június 22-én olasz–német–francia–spanyol csúcstalálkozót rendeztek Rómában. A római kormány szerdán elfogadja a munka törvénykönyvének reformját. Július 4-én pedig Monti ismét Angela Merkel német kancellárt várja az olasz fővárosba kétoldalú találkozóra.
Monti kedden az olasz parlamenti pártok vezetőivel is egyeztetett. Ezután Silvio Berlusconi, a Szabadság Népe (PdL) volt kormánypárt elnöke úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy Európát „abszolút bizonytalanság” uralja. Berlusconi szerint a PdL szavazóinak már 78 százaléka nem támogatja Monti lépéseit.
