Az MNB szakértői stábja által készített új inflációs prognózis a 2012-re jelzett korábbi 5,6 százalékos mértéket 5,3 százalékra csökkentette, a jövő évit 3,0 százalékról 3,5 százalékra emelte. Az idei GDP-re adott előrejelzést 0,8 százalékos visszaesésre módosította a márciusi 0,1 százalékos növekedés helyett, a jövő évi GDP 0,8 százalékkal nőhet a korábbi 1,5 százalékos ütem helyett.
Simor elmondta: a monetáris tanács úgy látja, hogy az áfa- és jövedékiadó-emelések kifutása után, a jövő év végére az infláció a cél által kijelölt 3 százalékra csökkenhet. A részletes inflációs előrejelzést csütörtökön publikálja az MNB – jelezte az elnök.
Három százalék alatt lesz a hiány
Az MNB ugyan nem látja száz százalékban biztosítva, hogy elérhető a jövőre kitűzött GDP-arányos 2,2 százalékos hiánycél, de 3 százalék alatti hiányt vár – mondta a távirati iroda kérdésére Simor. A hiánycél eléréséhez zárolni kell a tartalékokat, és még további intézkedések is szükségesek lehetnek, fűzte hozzá a jegybankelnök.
A tranzakciós illetéket firtató kérdésre azt mondta: ha már szükséges, úgy szükséges bevezetni, hogy ne okozzon torzulást. Olyan terhelést kell bevezetni, amelynek viszonylag alacsony a szintje, és maximuma is van – tette hozzá. Szerinte ugyanis felső korlát nélkül az adó jelentős torzulásokat okozhat a gazdaságban, és kedvezőtlen növekedési kihatásai is lehetnek.
Túlnyomó többség a kamattartás mellett
A kamatdöntő üléssel kapcsolatban Simor elmondta: a monetáris tanács előtt a 7 százalékos alapkamat tartására és 25 bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslat volt, a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott. Közölte: a jelenlegi kockázati felárakon nehéz a gazdaság finanszírozása, ebben változást gyors IMF/EU-megállapodás hozhat. Ezért üdvözölte, hogy úgy tűnik, a jegybanktörvény már nem akadálya a tárgyalások megkezdésének.
A kamatot továbbra is a kockázati megítélés és az inflációs kilátások határozhatják meg. A kockázati megítélés tartós és érdemi, továbbá az inflációnál is érdemi javulásra van szükség ahhoz, hogy kamatcsökkentést lehessen végrehajtani – jelezte a jegybankelnök.
Mérséklődhet az infláció
Forintban számolva áprilisban az olajár 28 ezer forint volt, most 21 ezer, ami több mint 20 százalékos csökkenés, és hasonló tendencia érvényesül a benzinárban is – mondta Suppan Gergely. A TakarékBank szenior elemzője hozzátette, hogy az üzemanyagárak a magyar fogyasztói kosárban 8,5 százalékos súllyal szerepelnek, így egy 20 százalékos áresés akár 1,5 százalékponttal is mérsékelheti az inflációt. Májusban már 5,3 százalékra lassult a 12 havi infláció, a mutató júniusban tovább eshet – jelezte az elemző.
A CIB Bank erre az évre 5,6 százalékos inflációt vár, de az olaj- és benzinárak esése nyomán „benne van az MNB által várt 5,3 százalék is” – közölte Jobbágy Sándor. A CIB Bank elemzője szerint jövőre 3,7 százalékos fogyasztóiár-emelkedés számítható, a mutató megegyezik a 2013 decemberre várt adattal.
Mindkét elemző kamatcsökkenést vár 2012 hátralévő részében, decemberre a CIB 6,5, a TakarékBank 6,5–6,75 százalékos kamattal kalkulál.
Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az év elejéhez képest javuló inflációs kilátások, az egyre gyengébb gazdasági növekedés, az IMF-tárgyalások várható megkezdése és a feltörekvő piaci országokat általánosságban jellemző alacsony kamatszint egyre több monetáristanács-tagot terel majd a kamatcsökkentést szorgalmazók táborába. Az elemző úgy véli, hogy az eurózóna kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság, illetve az IMF-tárgyalásokon várható feszültségek továbbra is rendkívül óvatos monetáris politikát indokolnak, ami azonban nem zárja ki a monetáris kondíciók enyhítését.
A piaci konszenzust lőtte be a jegybank
Az MNB jelentősen módosította idei GDP-prognózisát, hiszen a márciusi 0,1 százalékos növekedést most 0,8 százalékos visszaesésre változtatta. Jobbágy Sándor szerint ezzel a prognózissal a jegybank a piaci konszenzust lőtte be, mivel a Reuters-konszenzus 2012-re 0,8 százalékos GDP-csökkenést mutat. A CIB erre az évre 0,5 százalékos GDP- csökkenést vár – tette hozzá.
A TakarékBank idei GDP- előrejelzése is jobb mint a jegybanké, Suppan Gergely a 0,3 százalékos visszaesést azzal magyarázza, hogy anyabankjuk a konszenzusnál gyorsabb gazdasági növekedést vár Németországban, a piac 0,6–0,8 százalékot, míg a DZ Bank 1,4 százalékot. Kétségtelen, hogy a 0,3 százalékos GDP- csökkenés lefelé mutató kockázatot takar – jelezte a szenior elemző.
