Tényleg nincsen szó „végjátékról”?

A spanyol álláspontban nincs változás, jelenleg nem aktuális a segítségkérés, de szombat délután megbeszélést tartanak az euróövezetben.

Távhívásos megbeszélést tartanak szombat délután az euróövezeti országok pénzügyminiszterei a spanyol gazdasági helyzetről. Várakozások szerint az értekezleten a spanyol kormány nemzetközi támogatást kér bankágazatának feltőkésítéséhez. Ugyanakkor a madridi gazdasági minisztérium szóvivője azt közölte az AFP hírügynökséggel, hogy a spanyol álláspontban nincs változás, jelenleg nem aktuális a segítségkérés.

Diplomáciai források szerint a találkozón összegről nem döntenek, csupán a spanyol kérelmet rögzítik, illetve az euróövezet többi országának készségét a segítségre. Értesülések szerint a miniszterek azt is értésre adják majd: a bankok számára is feltételeket szabnak ahhoz, hogy további állami támogatásban részesüljenek.

Mindenkit lejjebb sorolhatnak

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint Spanyolországnak legalább 40 milliárd eurót kell bankjai feltőkésítésére áldoznia, hogy az ágazat szembe tudjon nézni a gazdasági válság tovagyűrűző kihívásaival. Görögország, Írország és Portugália után Spanyolország lehet a 17 országból álló euróövezet negyedik állama, amely nemzetközi segítségre szorul.

A lépés tovább nehezítheti az euróövezet egészének a helyzetét. A Moody's nemzetközi hitelminősítő máris jelezte, hogy a görög és a spanyol helyzet miatt más országok besorolásának a csökkentése is szóba kerülhet, beleértve a maximális besorolással rendelkezőket, köztük Németországot is. Amennyiben Görögország elhagyja az euróövezetet, a zóna minden országát szinte automatikusan lejjebb sorolhatják – adta értésre a Moody's.

„Talán túl gyors tempót diktáltunk Görögországban”

A spanyol bankválság gyors megoldását sürgette az euróövezeti tagállamok pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport elnöke. A Deutschlandfunk rádióállomásnak adott, szombaton sugárzott nyilatkozatában Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és költségvetési miniszter hangsúlyozta, hogy a megoldásnak mielőbb meg kell születnie. Juncker ugyanakkor a spanyol kormány konszolidációs erőfeszítéseire utalva annak a véleményének adott hangot, hogy a spanyolországi és a görögországi helyzet nem hasonlítható össze egymással.

Az egyik legtekintélyesebb európai uniós politikus szerint míg Spanyolország bankproblémával küszködik, addig Görögország ennél jóval szélesebb problémával néz szembe. „Talán túl gyors tempót diktáltunk Görögországban” – ismerte el az Eurócsoport elnöke, aki szerint hiteles növekedési perspektívákra van szükség. Juncker nem zárkózott el az elől, hogy átgondolják a Görögországgal kapcsolatos megoldási módozatokat, hozzátette ugyanakkor, hogy Athénnak mindenképpen az euróövezetben kell maradnia.

Ki a legesélyesebb?

A luxemburgi miniszterelnök határozottan állást foglalt a német kancellár, Angela Merkel által erősen szorgalmazott pénzügyi tranzakciós adó bevezetése mellett. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a pénzügyi szektor vegyen részt a válság következményeinek elhárításában. Juncker szerint ugyanakkor a pénzügyi tranzakciós adót a lehető legszélesebb alapokon kell bevezetni. Nem engedhető meg, hogy egyes pénzügyi központok – mint például London – mások terhére hasznot húzzanak egy ilyen adó bevezetéséből – fűzte hozzá.

Juncker – akinek mandátuma az Eurócsoport élén július közepén jár le – meggyőződését fejezte ki, hogy az utódlás kérdése heteken belül rendeződik. Megerősítette: abból indul ki, hogy sikerül utódot találni, és senki nem szegül szembe azzal a szándékával, hogy átadja hivatalát. A legesélyesebbnek tartott jelölt a posztra Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, jelöltsége azonban sokak által vitatott.

Jean-Claude Juncker 2005 óta irányítja a pénzügyminiszteri csoport munkáját. Legutóbb 2010-ben erősítették meg posztján. A luxemburgi politikus korábban azt közölte, hogy nem vállal újabb mandátumot.

Közös felelősségvállalás

A britek attól tartanak, hogy az Európai Unió megfosztaná a londoni kormányt hatásköreinek jó részétől, csak hogy megvédje az eurót. A brit pénzügyminiszter szerint ezért egy nemrég elfogadott törvény alapján referendumot kell kiírni. George Osborne úgy véli: a szavazók nem akarják, hogy az országot Brüsszelből irányítsák, és ezért újra kell gondolni Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyát.

Az euróövezeti tagállamok egymással szembeni nagyobb felelősségvállalását sürgette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Christine Lagarde egy német lapnak adott szombati interjúban kifejtette, hogy az eddiginél erőteljesebb közös felelősségvállalás nélkül az euróövezet nem működhet. A vezérigazgató szerint a kockázatok pénzügyi megosztásának több módja lehet. Ezek között említette az eurókötvényt, illetve ennek rövid lejáratú válfaját, valamint a konkrét beruházási célokra kibocsátandó úgynevezett projektkötvényt.

Christine Lagarde cáfolta azt a feltételezést, amely szerint az újabb recessziótól való félelem a valutaunió „végjátékához” vezetne. Elismerte, hogy vannak feszültségek a pénzpiacokon, a fellendüléssel kapcsolatban jelentősek a kockázatok, „végjátékról” azonban nincs szó – jelentette ki.