„Sarkalatos törvény keretében valósítjuk meg, amely kötelező hatályú lesz a törvényekre, de nem gondolom, hogy márványba kell vésni egy olyan kötelezettségvállalást, amely feltehetően több évre szól” – fogalmazott a francia elnök.
Az uniós pénzügyi paktumot aláíró 25 tagállam elkötelezte magát arra, hogy alkotmányba foglalják a költségvetési egyensúlyhoz való visszatérés irányelvét, amelyet francia részről Nicolas Sarkozy korábbi államfő írt alá. Francois Hollande akkor elnökjelöltként jelezte, hogy ezzel nem ért egyet.
„Bármi is legyen az alkotmánytanács álláspontja, előre megmondtam a franciáknak, hogy az aranyszabály, a költségvetési egyensúlyhoz való visszatérés nem kerülhet bele az alkotmányba„ – hangsúlyozta az államfő. Hozzátette: „Az alkotmány nem néhány évre, hanem örökre szól”.
Hollande pénteken azt kérte az alkotmánytanácstól: foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az uniós paktum ratifikálásához szükséges-e alkotmánymódosítás.
Március elején írták alá 25 európai uniós tagállam, köztük Magyarország vezetői az EU új szerződését, amely elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozik. Az euróövezeten kívüli országokra mindazonáltal csak azután vonatkozik majd, hogy csatlakoztak a zónához. A dokumentumot a nemzeti ratifikálási rendnek megfelelően az aláíró országokban törvényben is jóvá kell hagyni. A brüsszeli aláírási ceremónián Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatta: olyan előrelépésről van szó, amely segít helyreállítani a bizalmat az EU gazdasági és pénzügyi uniója iránt. A dokumentum megalkotását annak idején kezdeményező Angela Merkel német kancellár pedig az EU történetében mérföldkőnek minősítette az aláírást.
Az új francia kormányzat álláspontja sokáig az volt, hogy addig nem fogja ratifikálni a költségvetési fegyelmet javító és az államadósság csökkentését előíró uniós paktumot, amíg azt nem kísérik a gazdasági növekedést serkentő előírások. Francois Hollande azután határozott a ratifikáció mellett, hogy a június végi uniós csúcsértekezleten jóváhagytak egy sor intézkedést, amely összesen 120 milliárd eurónyi többletforrást jelent növekedésösztönzésre az EU-ban. A francia elnök azonban már Brüsszelben is megerősítette, hogy továbbra is ellenzi az egyensúlyos költségvetés követelményének alkotmányban rögzítését, s ennek áthidalása érdekében várhatóan alkotnak egy sarkalatos törvényt a költségvetési programozásról.
A költségvetési szigort az eurózónában előíró fiskális paktum legfontosabb előírása az, hogy a konjunkturális változások hatásától megtisztított deficitet a hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékára, a GDP-arányos államadósságot pedig 60 százalék alá kell szorítani. Az Európai Bizottság ellenőrizheti a kötelezettségek teljesítését és akár pénzbüntetést is kiszabhat, ha a kormányok nem hajtják végre az előírásokat.
