Széll Imre, a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ elnöke az MTI-nek elmondta, az eredetvédelem a jövőben várhatóan növeli a vásárlók bizalmát a szőregi rózsatő iránt.
A szakember közölte, hogy évente 4–5 millió rózsatövet termesztenek az öt Tisza–Maros-szögi településen, Szeged-Szőreg mellett Deszken, Tiszaszigeten, Újszentivánon és Kübekházán. Egy hektáron 70–80 ezer rózsatő nő, és mivel kétéves kultúráról van szó, egy-egy évben összesen 120 hektáron nevelnek vad-, illetve nemes rózsát. A rózsatermesztésre használt terület nagysága ennél lényegesen nagyobb, mivel a megfelelő minőség eléréséhez egy adott parcellába csak négy–öt évente lehet rózsát ültetni.
Az ÁFÉSZ-nak 160 tagja van, a rózsatövek nevelése a szövetkezet révén, a rokonokat is beleszámítva ezer ember számára teremt fő kereseti forrást vagy kiegészítő jövedelmet, összességében pedig mintegy háromszáz család foglalkozhat a tevékenységgel – tudatta Széll Imre.
A Tisza–Maros-szögben megtermelt rózsatövek több mint 90 százalékát exportálják Nagy-Britanniától Oroszországig, Norvégiától Libanonig. A rózsatövek ára a fajtától függ, s attól, szabad termesztésű vagy a nemesítők licencével védett rózsáról van szó. Az elnök elmondta, a kedvezőbb árú, szabad termesztésű rózsatöveket a nagy áruházláncok elsősorban vevőcsalogatóként használják, a licencdíj miatt drágább rózsafajtáknál azonban előfordul, hogy a polcár négy–ötszöröse a termelői árnak.
