Sikeresen tesztelte a kormány a nemzetközi kereteket

Európában egyedülálló sikert könyvelhetett el a hazai gazdaságpolitika az elmúlt két évben, többek között az államadósság csökkentése terén.

A kormány leginkább azokat az ágazatokat „sarcolta” meg, amelyek az előző évek, évtizedek nyertesei voltak, vagy a privatizáció idején feltételezhetően piaci értékük alatt kerültek az akkori tulajdonos(ok) kezébe. A bankadó bevezetésének „nem ortodox” intézkedése révén 182 milliárd folyt be már abban az évben a költségvetésbe.

A bankadó bevezetése teljesen szokatlan volt a hazai szereplők számára. Egyes információk szerint a pénzintézeti vezetők döbbenetükben levegőt sem kaptak a hír hallatán, mivel korábban ezt Magyarországon elképzelni sem tudták.

Máshol is van bankadó

A fenti intézkedések közül többet más uniós tagállamok is bevezettek. A bankadónak például Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Romániában, Szlovéniában, Svédországban, de még Nagy-Britanniában is él valamilyen formája a KPMG egy kimutatása szerint. Legutóbb pedig északi szomszédunkkal kapcsolatban került a figyelem középpontjába a bankadó, miután az unióban Szlovákia tervezi bevezetni a legmagasabb adóterhet a bankszektorra nézve.

Egykulcsos adó: a bankok is nyertek rajta?

Az egykulcsos adó kapcsán fontos megjegyezni, hogy annak bevezetését már a 2000-es évek közepén szerette volna elérni az MDF és az SZDSZ, de ezt csak az Orbán-kormány tette meg 2010 őszén. Matolcsy vélhetően sokat merített a régiós tapasztalatokból, mivel a 90-es évek közepén több európai állam is bevezette, többek között Lettország, Litvánia és Észtország is.

Az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert alkalmazók táborát erősítette Szlovákia 2004-től, Románia 2005-től, Csehország és Bulgária pedig 2008-tól. Magyarország sem maradt ki a sorból, 2011. január elsején bevezettük a korábbi lépcsőzetesen progresszív adórendszert felváltó egykulcsos szja-t.

A kabinet azt remélte, hogy a magasabb jövedelműek a náluk hagyott többletjövedelem révén képesek lesznek a fogyasztást felpörgetni, de ez elmaradt. Sokan úgy látják: a háztartásoknál így maradt plusz jövedelmet gyakorlatilag az egyre emelkedő devizatörlesztések vitték el. Így ugyan a fogyasztás nem bővült, de az egykulcsos adó révén családok százezrei kerülték el a teljes ellehetetlenülést. Végső soron pedig nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a források jelentős része a bankokhoz került.

Nemzetközi keret

A tranzakciós illetékkel kapcsolatban pedig kijelenthető, hogy ez sem magyar találmány. Bár bevezetésének részleteit egyelőre még homály fedi, az kijelenthető, hogy korábban már az EU is kacérkodott egy hasonló adónem uniós szintű bevezetésén. Májusban az Európai Parlament is megszavazta azt a jelentést, amely támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetett illeték európai uniós bevezetését.

A hitelminősítő intézetek leminősítései 2011-ben elmélyítették az európai válságot, adósságválsággá, az állam, illetve az euró válságává változtatva. E történések mögött persze részben szándékos támadások és a nemzetközi tartalékvaluták, a dollár és az euró „harca” is felfedezhető.

Feszegettük a kereteket

A kormány egy ilyen nemzetközi környezetben feszegette a neoliberális gazdaságpolitika paradigmáinak kereteit, amikor az Európai Unió éppen ennek ellenkezőjét kívánta elérni; úgy teszteltük a nemzetközi pénzvilág és EU irányítóinak toleranciaküszöbét, úgy feszegettük a kereteket, hogy a rendszer részei kívántunk maradni, ráadásul egy olyan rendszernek, amely a 2009-es fiskális lazítás után pont most követelt a tagállamaitól vasszigort.

Összességében elmondható, hogy miután a nemzetközi piacok megtépázták a magyar gazdaságot – gondoljunk csak arra, hogy a forint az év elején járt 320 felett is az euróval szemben –, megnyugodni látszik hazánkkal szemben a befektetői hangulat. Igaz, ehhez az is kellett, hogy az EU Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (Ecofin) visszavonta korábbi, hazánkat elmarasztaló döntését, valamint az is, hogy az IMF bejelentette, kész megkezdeni a tárgyalásokat hazánkkal egy készenléti hitelcsomagról.