A magánvállalkozások felé fordult Kína

Az elmúlt években ütemesen nőtt a magánvállalkozások száma Kínában, a központi vezetés az egyetemeken is szorgalmazza a vállalkozói ismeretek oktatását.

KG
2012. 08. 30. 9:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly 37,56 millió magánvállalkozás működött Kínában – derül ki az állami ipari és kereskedelmi felügyelet (SAIC) statisztikáiból. A magánvállalkozások száma a „reform és nyitás” politikájának meghirdetése óta éves szinten több mint 18 százalékkal nő a kelet-ázsiai országban: 1978-ban még csupán 140 ezer magántulajdonban lévő cég volt bejegyezve, 2004-ben számuk 23,5 millióra rúgott.

A magánvállalkozások ma jelentős szerepet játszanak az ország gazdaságában és társadalmában, 2011 végén összesen 79,45 millió munkahelyet adtak, összes jegyzett tőkéjük 1,62 ezer milliárd jüant (57,4 ezer milliárd forint) tett ki.

A biztos állás

A kínai vezetés a vállalkozási kedv fellendítésén munkálkodik, s mind több egyetemen kívánja bevezetni a vállalkozói ismeretek oktatását: jelenleg a felsőoktatási intézmények alig felében adódik lehetőség ilyen tárgyak hallgatására.

A gyakorlati képzés mellett cél a kínai munkaerőre jellemző látásmód megváltoztatása is. A kínai fiatalok és szüleik ugyanis a munkahely- és pozíciószerzést, valamint a biztos állásokat preferálják. A statisztikák is ezt a felfogást tükrözik. Az oktatási minisztérium kínai végzősöket vizsgáló idei éves jelentése rámutat: bár 6,6 millióan kaptak diplomát 2011-ben, mindössze 1,6 százalékuk alapított saját vállalkozást.

Pozitív példa ugyanakkor számtalan akad, kis magánvállalkozásból nőtte ki magát például az autógyártó Geely, a Hainan Airlines és az azóta információtechnológiai óriássá nőtt Huawei is.

Vidékre szorultak

A magánkézben lévő kis- és közepes vállalatok ugyanakkor egyre nehezebben boldogulnak a kínai piacon, hiszen az állami kézben lévő nagy cégekkel és a multinacionális vállalatokkal nehezen tudják felvenni a versenyt. A nagyvárosokból ezért többnyire kiszorulnak, s ma elsősorban a közepes és kisebb városokban, valamint a vidéki területeken találnak helyet maguknak.

A gazdasági válság szintén a kis- és közepes méretű magánvállalatokat sújtotta leginkább, jól példázza ezt a kelet-kínai Csöcsiang (Zhejiang) tartománybeli Vencsou (Wenzhou) városa, a kínai magánszektor sikereinek egykori szimbóluma, ahol a magáncégek a GDP több mint 70 százalékát állítják elő és a maga 400 ezer magántulajdonban lévő cégével az ország egyik fontos vállalkozói bázisának számít. A gazdaság lassulását és a külföldi exportpiacok gyengeségét komolyan megsínylő város az elmúlt hónapokban főleg illegális kölcsöneiről és az ezeket visszafizetni nem tudó, a menekülést választó vállalkozóiról vált híressé.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.