A többi ágazatot is visszaveti, ha nekik rosszul megy

Ha a hitelintézeteknek rosszul megy, akkor az visszaveti a többi ágazatot is – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a szombati Magyar Hírlapban megjelent interjúban.

Magyarországon háromféle bankadót vetettek ki, így a bankszektor az EU-n belül a leginkább túlterhelt ágazat – magyarázta a bankszövetség főtitkára. Ráadásul Magyarországon igen alacsony a lakossági megtakarítások aránya – tette hozzá.

Kovács Levente elmondta: a válság előtt a betét/hitel arány 170 százalék volt, vagyis 100 forint betétre 170 forint hitel jutott. Ma az arány 130 százalék körül van, tehát csak relatíve, a korábbi szinthez képest lehet forráskivonásról beszélni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a bankok külföldi tulajdonosai – a tőkefeltöltésen kívül – folyamatosan finanszírozzák a magyar gazdaságot, a már említett 30 százalék erejéig.

A főtitkár hasznosnak és eredményesnek minősítette az árfolyamrögzítést. Kifejtette, hogy annak egyértelmű kedvezményezettje a banki ügyfél. A banki adatok alapján, a folyamatban lévő ügyeket is beszámítva, július végén már 70 ezer devizahiteles ügyfél 650 milliárd forintnak megfelelő hitelállománya tartozott az árfolyamrögzítéshez – közölte az interjúban Kovács Levente.

Kevesebbel tartoznak

Idén a második negyedévben csökkent a háztartások deviza- és forintalapú jelzáloghiteleinek állománya, az árfolyamrögzítést igénylők száma folyamatosan nő, de egyelőre alig több mint 20 ezren éltek a lehetőséggel.

A bankrendszer forintlikviditása szerényen emelkedett júliusban, mert a központi kormányzat csökkentette betéteit egy jenkötvény visszafizetése miatt. A havi átlagállomány csökkenése ellenére a hónap végére a kormányzati betétek számottevően emelkedtek a befolyt áfa-, különadó- és járulékbevétel hatására – jelentette statisztikai mérlegének előzetes adatai alapján hétfőn a Magyar Nemzeti Bank.

A Magyar Nemzet szerint lényegesen megváltoznak a hitelfelvétel feltételei, ha az Országgyűlés ősszel elfogadja az új polgári törvénykönyvet. A kormány által július közepén benyújtott javaslat ugyanis átalakítaná a zálogjog szabályait. Egyúttal megtiltaná, hogy a bankok vagy a magánszemélyek a hitelnyújtáskor – a zálogjog helyett vagy mellett – olyan biztosítékokat kössenek ki, amelyekkel szinte már a szerződés aláírásakor megfosztanák az adósokat a tulajdonjoguktól.