Aktuális árfolyamon a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya június végén közel 183 milliárd forintot tett ki. Az adatokból kiolvasható, hogy az árfolyamrögzítésbe belépők több mint 94,5 százaléka svájci frankban vett fel hitelt, a többiek egyenlő arányban japán jenben, illetve euróban adósodtak el.
Május 31-éig 10 827 gyűjtőszámlahitel-számlát nyitottak az árfolyamgáthoz csatlakozó ügyfeleknek, azaz júniusban csaknem megkétszereződött számuk. Május végéig a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya 102,733 milliárd forintot tett ki aktuális árfolyamon.
A törvény alapján a kibővített árfolyamgát április 1-jei hatályba lépése után a pénzintézetek kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét voltak kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshiteles kérelmét, szeptember elejétől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezőkét is. Több bank már májusban megnyitotta a lehetőséget a nem közszférában dolgozó lakáshitelesek előtt.
Az új rendszerről
Az árfolyamrögzítés új rendszerébe azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt vagy devizaalapú kölcsönt vettek fel. A parlament március közepén döntött arról, hogy ne a lakás értéke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen a meghatározó körülmény.
Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A bankok svájci franknál 180 forintos, eurónál 250 forintos, japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.
A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint.
A Magyar Bankszövetség korábbi becslése szerint az árfolyamgát rendszerébe várhatóana jogosult ügyfelek 75 százaléka lép be. A hitelintézetek összesen 610 ezret meghaladó olyan élő devizahitel szerződést tartanak nyilván, amelyeknél az ügyfelek jogosultak az árfolyamrögzítésre.
