Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza a tagországok költségvetési szuverenitása terén gyors és bátor lépéseket sürget az európai integrációs folyamat előmozdítása érdekében. A gazdasági és devizaunió zökkenőmentes működését csak így lehet helyreállítani – mutatott rá az EKB igazgatótanácsának tagja.
Kötvényvásárlási program
Sir Mervyn King, a brit központi bank vezetője a Channel 4 brit kereskedelmi televíziónak adott interjúban kijelentette, hogy véleménye szerint az eurójegybank (EKB) által szeptember 6-án ismertetett új, felső korlát nélküli másodpiaci szuverén kötvényvásárlási program nem fogja megoldani hosszú távra az euróövezet adósságproblémáit, legfeljebb időt nyerhet a valutauniós döntéshozók számára a hosszú távú megoldás kidolgozásához.
Közös kötvénykibocsátást, adókoordinációt, valamint a pénzügyi és gazdasági biztos jogköreinek megerősítését is javasolja az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága elé csütörtökön beterjesztett jelentéstervezet.
Az euróövezeti döntéshozók legutóbbi nyilatkozatai alátámasztják a Fitch Ratings azon nézetét, hogy az euróövezet fennmarad – áll a nemzetközi hitelminősítő csütörtökön Londonban ismertetett elemzésében. A Capital Economics ezzel szemben változatlanul fenntartja azt a nézetét, hogy a következő hónapokban megkezdődik az euróövezet korlátozott mértékű felbomlása.
Úgy vélte, a már megtett reformlépések „szükséges, de nem elégséges” feltételei az integrációnak, ezért „sok minden szól a gazdasági és devizaunió további elmélyítése és a nemzeti szuverenitás erősebb korlátozása mellett”. Az EKB vezető közgazdásza szerint az európai pénzügyi unió központi tartópillére annak garantálása kell, hogy legyen, hogy „egyes országok elhibázott költségvetési politikája ne róhasson külön terhet más tagországokra, vagy a devizaunió egészére”.
Végszükség esetén beavatkoznának a költségvetésbe
„A gazdasági és devizaunió elmélyítése a pénzügyi politikában a költségvetés feletti hatékony ellenőrzés formájában csapódik le” – fogalmaz Peter Praet. Az elképzelések szerint ez konkrétan annyit jelentene, hogy minden tagországnak a megszabott határértékek átlépése esetén egy európai felügyeleti eljárásnak kellene alávetnie magát. „Végszükség esetén a szabályok súlyos megsértése nemzetek feletti szintre emelné a nemzeti költségvetésbe való közvetlen beavatkozás jogát, ami a szükséghelyzet idejére például akár a kiadások befagyasztásában is formát ölthetne” – fogalmazott az EKB igazgatótanácsának tagja.
Meg kell védeni az uniót
Új irányra van szüksége Európának – hangoztatta José Manuel Barroso az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédében, ahol kifejtette, nem a múlt eszközeivel kell megoldani a jövő problémáit.
Meg kell védeni az eurót és egészségessé kell tenni az Európai Uniót – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szlovákiai látogatása során.
Minden ilyen beavatkozás természetesen a nemzeti szuverenitás súlyos megsértését jelenti, ezért feltétlenül szükséges garantálni elfogadottságát a közvélemény előtt, tehát „minden ilyen jellegű döntésnek a lehető legnagyobb mértékű demokratikus legitimációra kell támaszkodnia” – hangsúlyozta Peter Praet írásában, hozzátéve, hogy minden érintett félnek „saját felelőssége tudatában” kell eljárnia.
Nem tetszik a hatos „csomag”
A stabilitási és növekedési paktum megerősítésére és a makrogazdasági egyensúlytalanságok felszámolására legutóbb létrejött keretmegállapodással, az úgynevezett „hatos csomaggal” kapcsolatban az EKB vezető közgazdásza szkeptikus hangot ütött meg, mondván, legalábbis kétséges a politikai szándék annak következetes végrehajtása mellett, miután a törvénycsomag túlzottan nagy mozgásteret hagy a politikai mérlegelésnek.
