Mindig elleneztem, hogy olyan célkitűzéseket állítsunk föl, amelyek egy konkrét számhoz kötődnek – mondta el az MNO.hu-nak Zsoldos István annak kapcsán, hogy mennyiben tartható hazánk 2020-ra tett azon vállalása, hogy az energiatermelésben a megújulók aránya 13,65 százalék legyen. A klímavédelemben nem lehet rövid távon gondolkozni, ezért jobb lenne, ha 2050-ig tekintenénk előre – tette hozzá. Ha korlátos az erőforrás és a politikai akarat, akkor érdemesebb létrehozni ezeket a projekteket, ha az árak lejjebb mennek – fogalmazott a közgazdász.
Recessziós időszakokban a környezetvédelem nem szokott népszerű lenni, nem igazán eladható, mivel a gazdasági növekedés kérdése kerül előtérbe – hangsúlyozta Zsoldos. A MOL-csoport vezető közgazdásza többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy 100 millió liter újabb bioetanol-mennyiség előállítása 2600 munkahely megszűnéséhez vezethet.
Csökkenhetnek az árak
Az energiabiztonság kapcsán fontos kérdés, hogyan is definiáljuk. Ha úgy, hogy az importált energia nem biztonságos, akkor Luxemburg áll a legrosszabb helyen – vélekedett a szakértő. Ha az energiabiztonságot állandó ellátásnak tekintjük, akkor abban nagyon nagy előrelépést könyvelhetett el hazánk, ami többek között a tárolókapacitások növekedését jelenti – mondta Zsoldos. 2015-re a teljes magyar gázellátás biztosítható lesz alternatív utakon, ami árcsökkenéshez is vezethet – hívta föl a figyelmet a szakember.
Zsoldos szerint a villamosáram-termelést tekintve jelenleg 15 százalékos kapacitáskihasználatlanság van az EU-ban, amiből az következik, hogy a megújuló alapú energiák lényegesen drágábbak, míg a környezetszennyező energiák olcsóbbak. Úgy látja, hogy a megújuló energiák esetében csak 2015-től érdemes a háztartások szintjén a napenergia felé fordulni, mivel az árak akkor érik majd el azt a szintet, amikor a beruházást már érdemes végrehajtani.
Ideális kormánystratégia
„Az optimális stratégia a megújuló és a nem megújuló energiák fejlesztése terén, hogy várni kell, mivel a jelenlegi árak és a hazai tőkeköltségek túl magasak.” Ideális a jelenlegi kormány stratégiája, mivel nem lép túl nagyot a megújulók terén, és az IMF-tárgyalások révén a tőkeköltségeket megpróbálja leszorítani – tette hozzá.
Masszív áramár emelkedések várhatók az uniós tagállamokban a következő években – mondta Gerse Károly. Az MVM vezérigazgatói főtanácsadója szerint a 2008-as gazdasági válság után a villamosenergia-igények csökkentek, új beruházások nem lesznek, így a fogyasztás bővülésével sem kell számolni – tette hozzá.
„Lehet zöldpolitikát folytatni, de meg kell fontolni, hogy bírjuk-e azt” – utalt a szakértő arra, hogy a megújulók előtérbe helyezése jelentős áremelkedéssel járna. Az intenzív atomerőmű-politikát folytató országok energiabiztonsága javult – mutatott rá Gerse. Vagy megújuló energiaforrás, vagy pedig atomerőmű lehet, amely a hazai ellátásbiztonsági szintet fenntarthatja – tette hozzá.
