A jelentés kiemelte, hogy a zsebszerződés fogalmi körébe tartozó jogi aktusok a hatályos magyar jog szerint semmisek. A jelentés részletesen beszámol a vidékfejlesztési tárca és az áprilisban megalakult tárcaközi bizottság tevékenységéről, valamint felsorolja azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyeket a kabinet a kormányváltást követően tett a termőföldek jogellenes megszerzésével szemben, ideértve többek között a nemzeti park igazgatóságoknak kisajátítások lefolytatása céljából biztosított pluszforrást vagy a zsebszerződések büntetőjogi következményeinek törvénybe iktatását.
Taglalja a jelentés mindazon magánjogi és közjogi kérdéseket, amelyek a bizottság ülésein felvetődtek, és amelyekben a testület jelentős előrelépést könyvelt el. A tárca közleményben megjegyzi, hogy a nemzetipark-igazgatóságoknak kisajátítások lefolytatása céljából biztosított többletforrás összege közel 1,1 milliárd forint, amelyből a leginkább érintett, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság több mint 500 millió forintot kapott.
Így büntetik a zsebszerződéseket
A kormány július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni.
A második Orbán-kormány prioritásai közé tartozik a hazai termőföld magyar kézben tartása, amelynek érdekében minden jogi eszközt bevet, mivel 2014. május 1-jétől lejár a földvásárlásra vonatkozó külföldi magánszemélyek és jogi személyek moratóriuma.
Mint arról lapunk beszámolt, a magyar termőföld hazai kézben tartása kapcsán komoly harc várható a következő szűk két évben, azonban ha megnézünk pár nyugat-európai szabályozási példát, akkor jól láthatjuk, hogy ők sem engedik ki a kezük közül ezt a stratégiai területet. Azt sem lehet kizárni, hogy Brüsszel ismételten „bele fog kötni” a magyar szabályozásba.
Egy spekulatív céllal földeket vásárló céggel szemben indított eljárást Budai Gyula, aki az MNO-nak adott interjújában arról is beszélt, hogy országosan körülbelül 100 ezer hektár nagyságú területet szeretne kisajátítani a kormány.
A zsebszerződések büntetőjogi szabályozása 2013. július 1-jén lép majd hatályba. Eddig az időpontig az érintettek szabadon, jogkövetkezmények nélkül feltárhatják a megkötött megállapodásokat, ezt követően azonban 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenézniük. Az ügyletek feltárásához fűződő társadalmi érdek a résztvevők megbüntetéséhez fűződőnél erősebb, így az ügylet feltárása hatóság előtt, még mielőtt az tudomást szerezne róla, korlátlan enyhíthetőséget tenne lehetővé az eljárás során – hívja fel a figyelmet a VM közleményében.
A cél a termőföld nemzeti hatáskörben tartása
A jelentés tájékoztatást ad a zsebszerződések felszámolása kapcsán felmerült és megoldásra váró jogi problémákról és a továbbiakban szükséges kormányzati teendőkről is, valamint ismerteti a 2012 júliusában az Országgyűlés elé terjesztett földforgalmi törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseit, mindenekelőtt a jogellenes ügyletek kiszűrésére alkalmas hatósági engedélyezési rendszer főbb jellemzőit.
A kormánynak megalakulása óta alapvető célja a szuverenitás alapját képező magyar termőföld nemzeti hatáskörben tartása és az ennek megfelelő jogi szabályozás megalkotása – áll a közleményben. Ennek része a földügyi jogszabálycsomag első elemeként benyújtott földforgalmi törvényjavaslat, és a zsebszerződésekkel szembeni szigorú állami fellépést koordináló tárcaközi bizottság munkája is – hangsúlyozza közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium.
