Egy új fürdő esetében különösen fontos az előkészítés és a tervezés; a kapacitások, a technológia és az üzemeltetés átgondolása. Mindegyik fürdő nyereséges, ahol helyesen mérték fel az igényeket és készítették el a terveket, illetve jó a marketing és az árképzés – mondta Vancsura Miklós annak kapcsán, hogy több új, jelentős összegű uniós támogatást is elnyert beruházás súlyos veszteséggel küzd.
A szakember szerint fürdőt tervezni speciális feladat, amit a legjobb építész is csak úgy tud megoldani, ha közlik vele, hogy hány vendégre számítanak az adott létesítményben, és ismernie kell az alkalmazott technológia részleteit is. Több esetben az előkészítésnek ez a része nem volt megfelelő – jelentette ki.
Hibás alapkoncepcióval nem működhetnek gazdaságosan
A szövetség ügyvezető elnöke szerint hibás alapkoncepció esetén az elkészült létesítményt nem lehet gazdaságosan üzemeltetni, de ilyenkor érdemes átvilágítani a működést. Több, ma már sikeres fürdő esetében volt szükség utólagos átvilágításra, illetve kiegészítő beruházásokra. Ezekkel ki lehetett javítani a hibákat, nőtt a vendégforgalom és javult az eredményesség – tette hozzá, példaként említve a sárvári és a gyulai, illetve a harkányi gyógyfürdőt is.
Vancsura Miklós úgy fogalmazott: a hírek szerint a dunaújvárosi, az esztergomi és újabban a makói fürdőben gondok vannak. A szakember szerint meg kellene próbálni kezelni a problémákat. Ehhez a fürdőszövetség segítséget nyújt tagjainak – hívta fel a figyelmet.
A fürdőket át kell vizsgálni például energetikai, üzemeltetési szempontból. A hatékonyabb üzemeltetéshez legtöbbször újabb befektetésre van szükség, de akadt olyan épület, ahol 2-2,5 millió forintos beruházással 8-10 százalékkal lehetett csökkenteni az energiaköltségeket – közölte az ügyvezető elnök. Hozzátette, hogy a szakértői átvizsgálás segíthet elérni legalább a nullszaldós működést.
Összességében jól szerepelnek a fürdők
Vancsura Miklós szerint 80 milliárd forint áramlott a fürdőszektorba az elmúlt 10-15 évben, és összességében a fürdők jól teljesítenek, közvetlenül 8 ezer, közvetve 25 ezer munkahelyet teremtenek. Éves bevételük 50 milliárd forint körüli, ebből adók és járulékok formájában csaknem 20 milliárdot fizetnek be a költségvetésbe.
Az ügyvezető elnök nem ért egyet azzal, hogy túl sok fürdő lenne Magyarországon. Elmondta: Magyarországon évi 25 millió fürdővendég van, ennek körülbelül 30 százaléka külföldi.
