Magyarország az uniós jog alapján nem volt köteles létrehozni olyan garanciaalapot, amely a fizetésképtelenné vált biztosítónál biztosított gépjárművek által okozott károkat megtérítené – szögezte le szerdán a MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) fizetésképtelenné válásával kapcsolatos ügyben az Európai Unió Bíróságának kijelölt főtanácsnoka.
Paolo Mengozzi szerint az uniós jog ilyen garanciaalap létrehozását csak a biztosítással nem rendelkező vagy az azonosítatlan gépjárművek által okozott károk megtérítése céljából írja elő.
A MÁV Általános Biztosító Egyesület fizetésképtelenné válásával kapcsolatos ügyek – megjárva a magyar bírói fórumokat – annak a kérdésnek az eldöntése végett kerültek az EU luxembourgi székhelyű legfőbb bírói szerve elé, hogy a pórul járt ügyfelek az uniós jog alapján remélhetnek-e kártérítést a magyar államtól.
Kár esetén ki fizet?
Miután a MÁV ÁBE 2008-ban csődbe ment, hamar kiderült, hogy a biztosító nem lesz képes teljesíteni az ügyfeleivel és más biztosítókkal kapcsolatban fennálló fizetési kötelezettségeit. Így különösen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötött ügyfelek voltak kénytelenek szembenézni azzal, hogy az általuk másoknak okozott károkat a biztosító nem fogja megtéríteni, hanem azokért saját személyükben, saját vagyonukkal kell helytállniuk.
Ugyan a történtek időpontjában Magyarországon is létezett olyan garanciaalap, amely bizonyos eseményekért helytállt a károkozó helyett, de ezen események köre arra korlátozódott, ha a károkozó a baleset időpontjában nem rendelkezett biztosítással, vagy kiléte ismeretlen volt, illetve ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont járművel okozták. Mivel jelen esetben a károkozóknak volt érvényes biztosításuk és a kárt forgalomba helyezett járművel okozták, nem volt megfelelő jogi alap az általuk okozott károk károsultjaival szembeni helytállásra.
Az ügyfelek máshogy gondolták
Az érintett károkozók szerint a magyar államnak a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós irányelvek alapján kötelessége lett volna olyan jogszabályi környezetet teremteni, amelyben a garanciaalap vagy valamely más szerv a biztosító nemfizetése esetén helytáll a biztosítottak által okozott károkért.
A Fővárosi Bíróság azt kérdezte az európai bíróságtól, hogy Magyarország a történtek időpontjában megfelelően átültette-e a nemzeti jogába a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályokat, és ha nem, akkor a hibás jogalkotása miatt kártérítési felelősséggel tartozik-e a MÁV ÁBE azon tagjainak, akik a biztosító helyett maguk álltak helyt az általuk okozott károkért.
A kérdésre az ügy előzetes elbírálására kijelölt főtanácsnok most nemleges választ adott. A főtanácsnoki vélemény nem köti a bíróságot, bár a tapasztalatok szerint többnyire irányadónak tekinthető. Az ügyben később születik ítélet.
