Bankfelügyelet: még dolgozni kell a javaslaton

Lehet és kell is javítani az Európai Bizottság közös uniós bankfelügyeletre vonatkozó javaslatán – jelentette ki Michel Barnier, a javaslatot jegyző uniós biztos.

WL
2012. 10. 09. 15:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A belső piacért és szolgáltatásokért felelős francia politikus kifejtette, hogy a bizottság az Európai Tanács nyári utasításait követi: egy olyan bankfelügyeletet szeretne létrehozni, amely nyitva áll azon államok előtt is, amelyek nem tagjai az eurózónának. Barnier ismertette, a céljuk az, hogy még az év vége előtt politikai megegyezés szülessen az ügyben.

„Az a fő, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amely azokkal szemben is igazságos, akik nincsenek az eurózónában, vagy még nincsenek az eurózónában, de csatlakozni akarnak a közös felügyelethez, hogy ők is érdemben beleszólhassanak a döntésekbe” – magyarázta Barnier. Kifejtette, hogy a tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságainak pontos feladatait is tisztázni kell, mert a napi munka jelentős része rájuk hárulna, az Európai Központi Bank (EKB) a terv szerint a végső szót mondja ki és felügyeletet gyakorol. Michel Barnier szerint az EKB demokratikus ellenőrzését is javítani kell.


Olli Rehn gazdasági ügyekért felelős biztos leszögezte, határozottan folytatni kell a gazdasági és monetáris unió (Economic and Monetary Union, EMU) újjáépítését, amelynek első lépése, hogy a szuverén tagállamok és a bankok adósságspiráljának „ördögi körét meg kell törni” – vélekedett a finn biztos, aki kijelentette, az EMU újjáépítése és a bizalom helyreállítása csak a válság megoldására kidolgozott stratégia melletti elkötelezettséggel, határozott kitartással lehetséges.

A pénzügyi szektor is kiveheti részét a válság kezeléséből

Algirdas Semeta adóügyekért felelős biztos beszámolt arról, hogy jelenleg hét ország levele van a birtokában, amelyben megerősítik, hogy hajlandóak részt venni az uniós pénzügyi tranzakciós adót (Financial Transaction Tax, FTT) közösen bevezető, úgynevezett „megerősített együttműködésben”, amelyhez legalább kilenc ország írásbeli elköteleződése kell. Semeta hangsúlyozta: további négy ország jelezte, hogy részt vesz az együttműködésben. Ezért Algirdas Semeta biztosra veszi, hogy az együttműködés létrejön.

Az Európai Bizottság által javasolt FTT a pénzintézetek közötti tranzakciókra 0,1 százalékos, a származékos ügyletekre pedig 0,01 százalékos adót vetne ki. José Manuel Barroso bizottsági elnök a javaslat ismertetésekor ezt azzal indokolta, hogy így a pénzügyi szektor is kiveheti részét a válság kezeléséből. Aligrdas Semeta kedden Luxembourgban úgy nyilatkozott, hogy ez új bevételi forrást jelent egy idáig aluladóztatott szektorból, ezen túlmenően a felelős kereskedelmet is elősegítheti. A litván biztos meglátása szerint az uniós FTT azt is megakadályozza, hogy a tagállamok különféle bankadókat alkalmazzanak az egységes piacon, ami nehézséget okozhat a vállalkozásoknak.

„A pénzügyi tranzakciós adó az igazságos adózásról, az okos adózásról szól, és a pénzügyi szektor erősebben összehangolt adóztatásáról” – vélekedett Semeta a luxembourgi sajtótájékoztatón, majd bejelentette: a következő pénzügyminiszteri tanácskozásra elkészíti az erre vonatkozó konkrét javaslatot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.