Budai Gyula: A határon túli gazdákra is szükség van

Élő, személyes kapcsolatot kell teremteni a határon túli és az anyaországi gazdák között – mondta Budai Gyula.

Ösztönözni kell a határon túli és az anyaországi gazdák kapcsolatteremtését, ezt szolgálják azok a fórumok, amelyeken a gazdaszervezetek képviselői személyesen vehetik fel egymással a kapcsolatot – mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

Hangsúlyozta: az élő kapcsolat megteremtése, a hatékony érdekérvényesítés feltételeinek megismertetése, az összetartozás érzésének erősítése a legfontosabb eleme a kapcsolatok elmélyítésének.

A tárca a katalizátor

Tóth Katalin, a VM helyettes államtitkára mindehhez hozzátette: a tárca ebben a folyamatban katalizátor szerepet tölt be. A maga eszközeivel segíti a határon túli és a magyar gazdaszervezetek napi, élő szakmai és gazdasági kapcsolatainak kialakítását, a konkrét információáramlás létrejöttét. Ehhez jó alapot teremt a szaktárca által kidolgozott hosszú távú vidékstratégia, amely a népesség megtartóerejének növelését, a munkahelyek megtartását és növelését, valamint a vidéki élet vonzóvá tételét tűzte ki egyik fontos céljaként.

A Vidékfejlesztési Minisztérium mindent megtesz a gazdák megsegítéséért:

– Emelkedett a belföldi almafogyasztás az egy hónapja indult értékesítési akció hatására.

– Budai Gyula júliusban rendelte el a budapesti és néhány vidéki nagybani piac ellenőrzését.

– Budapesten több termelői piac is nyílt a nyár folyamán.

– Kampányt indítottak a magyar görögdinnye népszerűsítése érdekében.

A VM-ben szerdán kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a vidékfejlesztési együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit a vajdasági civil szervezetekkel. A kapcsolatok erősítésének alapját az az idén februári együttműködési megállapodás képezi, amelyet a VM kötött határon túli gazdaszervezetetekkel.

A határon túli területeken is be kell indítani a növekedést

Radetzky Jenő miniszteri biztos kiemelte: a gazdaság területén a megújulás, a növekedés beindítása nemcsak belföldön, hanem a határokon túli magyarlakta területeken is szükséges. Ehhez kíván alapot adni a Darányi Ignác- és a Wekerle Sándor-terv. Ennek alapján a Kárpát-medence magyarlakta területeit egységes gazdasági térségként lehet kezelni. Ennek érdekében készült el az erdélyi Mikó Imre-terv, és készülnek hasonló tervek a Felvidéken, a Délvidéken és Kárpátalján.

Jelezte azt is: a várakozások alapján a következő években Kelet-Közép-Európa lehet az unió leggyorsabban fejlődő gazdasági övezete. Ezért van nagy jelentősége a magyar–magyar együttműködésnek. Ezen belül is kiemelkedően fontosnak tartotta a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari együttműködés erősítését.

A Magosz szívesen megosztja a tapasztalatait

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke arról beszélt, hogy a Magosz szívesen osztja meg tapasztalatait a határon túli magyar gazdaszervezetekkel. Az agrár-együttműködés kiszélesítése mellett fontosnak tartotta a vízügyi kapcsolatok megerősítését is, mivel az ésszerű vízgazdálkodás fontos szerephez jut a következő években.