Budai Gyula elmondta: a magyar szaktárca meg kívánja osztani az unióban szerzett tapasztalatait a határon túli gazdálkodókkal, egyben számít az ő tapasztalataikra. Hozzátette: az elmúlt két év eredményei a magyar agrárgazdaságban bizakodásra adnak okot.
Minden határon túli magyarért felelősséget érez a kormány
Tóth Katalin, a VM helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány felelősséget érez minden határon túl élő magyarért. Ennek szellemében fogalmazta meg a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) fontos feladatként az együttműködés erősítését a honi és a külhoni magyar gazdálkodók között. Ennek legfontosabb hozadéka mindkét fél számára a gazdasági előnyökön alapuló közös munka, amely növeli a vidék népességmegtartó erejét és munkahelyeket teremt. A célkitűzések elérése érdekében a magyar vidékfejlesztési tárca a környező államok kormányzati szervezeteivel is keresi az együttműködés lehetőségét – tette hozzá.
A rendszeres egyeztetés segítheti elő a magyar és az erdélyi gazdák együttműködését – mondta korábban a Lánchíd Rádióban a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Budai Gyula hozzátette: az egyik lehetőség a határon túli gazdák termékeinek Magyarországon történő értékesítése. Az államtitkár elmondása szerint az erdélyi gazdák a szakmai képzésben kértek még segítséget a minisztériumtól és a társszervezetektől.
A VM parlamenti ügyekért felelős államtitkára egy szakmai tanácskozáson pedig arról beszélt, ösztönözni kell a határon túli és az anyaországi gazdák kapcsolatteremtését, ezt szolgálják azok a fórumok, amelyeken a gazdaszervezetek képviselői személyesen vehetik fel egymással a kapcsolatot.
Továbbá mintegy két hónapja elindították értékesítési akciójukat, aminek eredményeként emelkedett a belföldi almafogyasztás. A gazdák és a minőségi termékek védelmére aztán kiemelten ellenőrizték a budapesti és vidéki nagybani piacokat, és kampányt indítottak a magyar görögdinnye népszerűsítése érdekében.
Szabó Balázs főosztályvezető az együttműködés fontosabb területei közé sorolta a gazdaságfejlesztést, a közös kárpát-medencei gazdasági tér kialakítását, a környezetügyi együttműködést – mindenekelőtt a vízgazdálkodás területén –, továbbá az élő szakmai kapcsolatok létrehozását civil és gazdasági szervezetek között a projektszemlélet alapján.
Nem az első ilyen rendezvény volt
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!