Módosították a költségvetést

Módosították az idei költségvetést, így tízmilliárd forinttal nőtt az a keretösszeg, amekkora értékben az állam ingyenesen vagyonelemeket adhat át az önkormányzatoknak.

Elfogadták a 2011-es zárszámadást

Az Országgyűlés elfogadta a 2011-es zárszámadást, amelyben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arról számolt be, hogy a magyar gazdaság tavaly a vártnál jobb teljesítményt ért el, a bruttó hazai össztermék (GDP) a tervezett 1,5 százalék helyett 1,7 százalékkal növekedett.

Az államháztartás egyszeri tételek nélküli, uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,43 százalékát tette ki tavaly, vagyis alacsonyabb volt, mint a tervezett 2,94 százalék. A zárszámadást 258 igen szavazattal, 89 ellenében – a kormánypárti képviselők támogatásával – fogadta el a parlament.

Matolcsy György a dokumentumhoz fűzött indoklásában hangsúlyozza: a magyar gazdaság a 2011-es euróövezeti adósságválság ellenére is a vártnál jobban erősödött, az első negyedévben 2,6 százalékkal, majd ezt követően háromhavonta 1,4 százalékkal bővült a GDP.

„Nem szokványos eszközök”

A 2011-es zárszámadás általános vitáját október 9-én folytatták le a képviselők.

Domokos László a tavalyi zárszámadás általános vitájának elején azt hangsúlyozta, az államadósság szintje a következő évek költségvetési mozgásterét is szűkre szabja.

Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára pedig arról beszélt, hogy az elmúlt év első felét a válság utáni helyreállítási periódus jellemezte, az év második felében azonban a világ országainak megszorításai visszafogták a rendkívüli bővülést.

A 2011. évi zárszámadásról előterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési bizottsága szeptember 17-én találta általános vitára alkalmasnak. A törvényjavaslatot 18 igen mellett 7 nem ellenében támogatta a bizottság.

A miniszter ugyanitt kitért arra is, hogy a kormány a konszolidáció során többször alkalmazott „nem szokványos eszközöket”, ám szerinte ezek az intézkedések elengedhetetlenül szükségesek voltak a magyar gazdaság és társadalom átfogó megújításához, a versenyképesség fokozásához. Emellett megjegyzi: a 2011-ben bevezetett új családi adóalap-kedvezmény jelentős mértékben befolyásolta az egygyerekes családok nettó keresetét is, ez a pozitív hatás pedig szerinte a „gyermekek számának emelkedéséhez vezet”.

Az államadósság alakulását ugyanakkor a vártnál kedvezőtlenebbül értékeli a kormány képviselője, aláhúzva, hogy az előzetesen becsültnél magasabb deficit mindenekelőtt az átmeneti árfolyamgyengülésnek volt betudható. Mint emlékeztet, a 2010-es 81,4 százalékos államadósság 80,8 százalékra mérséklődött 2011-re, ami azonban változatlan árfolyamon számolva a GDP 76,5 százalékát tette volna ki.

Nem csökkent a kiskereskedelmi forgalom

Matolcsy György pozitívumként említi, hogy négy év után nem csökkent tovább a kiskereskedelmi forgalom, bár szerinte a belföldi felhasználás továbbra is gyenge maradt az alacsony banki hitelaktivitás és a háztartások devizahitel-terhei miatt. Megjegyzi továbbá, hogy a tartósan gyenge belső kereslet miatt a belső piacra termelő iparágakban, valamint a bankszektorban is alacsony volt a beruházási dinamika.

A tárcavezető szerint 2011-ben folytatódott a foglalkoztatottak számának előző év augusztusában megindult – éves alapon számított – növekedése, a munkanélküliek száma pedig egy év alatt hétezerrel csökkent, amire a gazdasági válság kitörése óta nem volt példa.

A miniszternek a zárszámadáshoz mellékelt tájékoztatása alapján a nettó átlagkeresetek 2011-ben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az előző évi szintet, a keresetek vásárlóértéke pedig 5,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak 3,9 százalékos növekedése mellett.

A hiány okai

Az ÁSZ zárszámadáshoz fűzött véleményében a vártnál magasabb költségvetési hiányt elsősorban az 500 milliárd forintos MOL-részvény-vásárlással, az EU döntése után szükségessé vált 250 milliárd forintos áfa-visszatérítéssel, valamint a megyei és fővárosi önkormányzatoktól, továbbá a MÁV-tól átvállalt 246 milliárd forintos hitellel magyarázza. Az ÁSZ megjegyzi, az egyszeri kiadási tételek nélkül a központi költségvetés hiánya az eredetileg tervezettnél kedvezőbben alakult volna GDP-arányosan. Aláhúzzák továbbá, hogy a költségvetés fenntarthatóságának megítélésében fontos mutatónak számító – múltban felhalmozódott adósságoktól eltekintő – elsődleges egyenleg is negatív értéket vett fel, ám ez szintén nem történt volna meg az egyszeri kiadások nélkül.