A négy kormánypárti képviselő által jegyzett javaslatot 302 igen szavazattal, egy ellenében, 42 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Az előterjesztés szerint az összeg megemelése azért szükséges, mert a korábban meghatározott keretet idén már szinte teljes mértékben felhasználták, ugyanakkor a települési önkormányzatok folyamatosan nyújtanak be igényléseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az indoklásban arra is utaltak, hogy tavaly az idei összeg duplája, tízmilliárd forint volt az e célra felhasználható összeg.
Azt, hogy az állam a helyi önkormányzatok vagy többcélú kistérségi társulások feladatellátásának elősegítése érdekében ingyenesen átruházhatja egyes vagyonelemeinek tulajdonjogát, a vagyontörvény teszi lehetővé.
Közcélokat szolgálnak majd
Ez történt még a parlamentben:
– Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében jövedékiadó-emelésekről döntöttek a képviselők. A dohánytermékeké a korábban tervezettnél kisebb mértékben, de nem két, hanem egy lépésben nő, a jövő év helyett már december 1-jén.
– Az alaptörvény tartalmazhatja a választói feliratkozás főbb szabályait. Az Országgyűlés – 264 igen szavazattal, 85 nem ellenében – még nem az alkotmány módosításáról döntött, hanem a kormánypártok alaptörvény-módosító javaslatának kiegészítéséről.
– Újra elfogadta a T. Ház a településfejlesztéssel, -rendezéssel és az építésüggyel összefüggő törvénymódosításokat, amire azért volt szükség, mert Áder János államfő egy héttel ezelőtt tartalmi kifogása miatt megfontolásra visszaküldte a jogszabályt.
Ékes József, a javaslatot jegyző fideszes képviselők egyike, a törvényjavaslat múlt heti vitájában felhívta a figyelmet arra is, hogy az így megszerzett vagyontárgyakat – jellemzően ingatlanokat, iskolákat, szociális épületeket, sportlétesítményeket – 15 évig nem idegeníthetik el a helyhatóságok, így azok továbbra is közcélokat szolgálnak majd.
Az államháztartási törvény 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítása alapján az ingyenes átadások a büdzsé hiányát nem növelik, ugyanakkor az átadások nyomán jelentkező megtakarítások csökkentik a központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos kiadásait – olvasható az előterjesztés indoklásában.
Elfogadták a 2011-es zárszámadást
Az Országgyűlés elfogadta a 2011-es zárszámadást, amelyben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arról számolt be, hogy a magyar gazdaság tavaly a vártnál jobb teljesítményt ért el, a bruttó hazai össztermék (GDP) a tervezett 1,5 százalék helyett 1,7 százalékkal növekedett.
Az államháztartás egyszeri tételek nélküli, uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,43 százalékát tette ki tavaly, vagyis alacsonyabb volt, mint a tervezett 2,94 százalék. A zárszámadást 258 igen szavazattal, 89 ellenében – a kormánypárti képviselők támogatásával – fogadta el a parlament.
Matolcsy György a dokumentumhoz fűzött indoklásában hangsúlyozza: a magyar gazdaság a 2011-es euróövezeti adósságválság ellenére is a vártnál jobban erősödött, az első negyedévben 2,6 százalékkal, majd ezt követően háromhavonta 1,4 százalékkal bővült a GDP.
„Nem szokványos eszközök”
A 2011-es zárszámadás általános vitáját október 9-én folytatták le a képviselők.
Domokos László a tavalyi zárszámadás általános vitájának elején azt hangsúlyozta, az államadósság szintje a következő évek költségvetési mozgásterét is szűkre szabja.
Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára pedig arról beszélt, hogy az elmúlt év első felét a válság utáni helyreállítási periódus jellemezte, az év második felében azonban a világ országainak megszorításai visszafogták a rendkívüli bővülést.
A 2011. évi zárszámadásról előterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési bizottsága szeptember 17-én találta általános vitára alkalmasnak. A törvényjavaslatot 18 igen mellett 7 nem ellenében támogatta a bizottság.
A miniszter ugyanitt kitért arra is, hogy a kormány a konszolidáció során többször alkalmazott „nem szokványos eszközöket”, ám szerinte ezek az intézkedések elengedhetetlenül szükségesek voltak a magyar gazdaság és társadalom átfogó megújításához, a versenyképesség fokozásához. Emellett megjegyzi: a 2011-ben bevezetett új családi adóalap-kedvezmény jelentős mértékben befolyásolta az egygyerekes családok nettó keresetét is, ez a pozitív hatás pedig szerinte a „gyermekek számának emelkedéséhez vezet”.
Az államadósság alakulását ugyanakkor a vártnál kedvezőtlenebbül értékeli a kormány képviselője, aláhúzva, hogy az előzetesen becsültnél magasabb deficit mindenekelőtt az átmeneti árfolyamgyengülésnek volt betudható. Mint emlékeztet, a 2010-es 81,4 százalékos államadósság 80,8 százalékra mérséklődött 2011-re, ami azonban változatlan árfolyamon számolva a GDP 76,5 százalékát tette volna ki.
Nem csökkent a kiskereskedelmi forgalom
Matolcsy György pozitívumként említi, hogy négy év után nem csökkent tovább a kiskereskedelmi forgalom, bár szerinte a belföldi felhasználás továbbra is gyenge maradt az alacsony banki hitelaktivitás és a háztartások devizahitel-terhei miatt. Megjegyzi továbbá, hogy a tartósan gyenge belső kereslet miatt a belső piacra termelő iparágakban, valamint a bankszektorban is alacsony volt a beruházási dinamika.
A tárcavezető szerint 2011-ben folytatódott a foglalkoztatottak számának előző év augusztusában megindult – éves alapon számított – növekedése, a munkanélküliek száma pedig egy év alatt hétezerrel csökkent, amire a gazdasági válság kitörése óta nem volt példa.
A miniszternek a zárszámadáshoz mellékelt tájékoztatása alapján a nettó átlagkeresetek 2011-ben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az előző évi szintet, a keresetek vásárlóértéke pedig 5,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak 3,9 százalékos növekedése mellett.
A hiány okai
Az ÁSZ zárszámadáshoz fűzött véleményében a vártnál magasabb költségvetési hiányt elsősorban az 500 milliárd forintos MOL-részvény-vásárlással, az EU döntése után szükségessé vált 250 milliárd forintos áfa-visszatérítéssel, valamint a megyei és fővárosi önkormányzatoktól, továbbá a MÁV-tól átvállalt 246 milliárd forintos hitellel magyarázza. Az ÁSZ megjegyzi, az egyszeri kiadási tételek nélkül a központi költségvetés hiánya az eredetileg tervezettnél kedvezőbben alakult volna GDP-arányosan. Aláhúzzák továbbá, hogy a költségvetés fenntarthatóságának megítélésében fontos mutatónak számító – múltban felhalmozódott adósságoktól eltekintő – elsődleges egyenleg is negatív értéket vett fel, ám ez szintén nem történt volna meg az egyszeri kiadások nélkül.
