Támogatták a zárszámadási törvényjavaslatot

Az Országgyűlés több bizottsága is ülésezett hétfőn. A 2011-es költségvetés mellett a Bethlen Gábor Alap működése is terítékre került.

A 2011. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot 18 igen mellett 7 nem ellenében támogatta a bizottság.

A 2011. évi költségvetés egyszeri tételek figyelembevételével GDP-arányosan 4,3 százalékos többlettel, egyszeri tételek nélkül 2,43 százalékos hiánnyal zárt – mondta Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hozzátette: a GDP-arányos államadósság 2011 végén 80,6 százalék volt, ami ugyan alig alacsonyabb a 2010. év végi 81,4 százaléknál, de ezt nagyrészt az egy évvel korábbinál magasabb, 311 forintos euróárfolyam okozta.

Az uniós növekedést is erősítené Ciprus

A bírák és az igazságszolgáltatás más közhatalmat gyakorló szereplői esetében is 65 év lehet a nyugdíjkorhatár, a bírósági vezetői tisztségek pedig 62 éves korig tölthetők be az igazságügyi miniszter törvénymódosító javaslata értelmében, amelyet hétfőn támogatott az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának kormánypárti többsége.

Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága hétfői ülésén általános vitára alkalmasnak találta a polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvényjavaslatot.

Az európai ügyek bizottsága előtt Vasszosz Chamberlen, Ciprus budapesti nagykövete arról beszélt, hogy országának az EU soros elnökeként fontos célja, hogy még az idén lezáruljanak a viták az unió következő többéves (2014–2020) költségvetési keretéről, és így azt jövő tavasszal jóvá lehessen hagyni. A diplomata azt mondta, országa hatékony, fenntartható Európát szeretne, ezért is komoly feladat a költségvetési keret megtárgyalása. Ciprus olyan költségvetést akar, amely hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz, és összhangban áll a legfőbb közös politikákkal – mutatott rá.

Hörcsik Richárdnak (Fidesz), a bizottság elnökének kérdésére közölte, vannak ugyan nézeteltérések a tagállamok között a kérdésben, de remélhetőleg a ciprusi elnökség idején sikerül lezárni a vitát.

A nagykövet kiemelte, az elnökség nagy kihívást, egyúttal óriási lehetőséget jelent Ciprusnak. Nehéz időszakban vették át a feladatot, Európát válság sújtja, és megszorító intézkedések nehezítik az európaiak mindennapjait – mondta. Hangoztatta, a ciprusi elnökség célja, hogy az EU megerősödve kerüljön ki a válságból, és javuljon a társadalmi kohézió. Fontos az is – mondta –, hogy kilábaljanak a válságból, megerősítsék a költségvetési felügyeletet és ösztönözzék a növekedést. Megjegyezte: ezeknek a céloknak az eléréséhez lényeges az uniós versenyképességi stratégia, az EU 2020 megvalósítása.

Mit akar Törökország?

Az unió bővítésével kapcsolatban kiemelte, az EU-nak bátorítania kell a nyugat-balkáni országokat a reformok véghezvitelére. Mint mondta, a bővítés remélhetőleg nem áll le Horvátország felvétele után. Izland csatlakozása is fontos, ezzel megerősíthetik az EU-t északi irányban is, ezért Ciprus szeretne haladást elérni a csatlakozási tárgyalásokon – fűzte hozzá.

Vasszosz Chamberlen kitért arra is, támogatják, hogy 2012 végére létrejöjjön a közös európai menekültügyi rendszer. Szalay Péter (Fidesz) érdeklődésére emlékeztetett, Törökország befagyasztotta kapcsolatait az unióval a ciprusi elnökség miatt. Ez helytelen lépés – vélte –, mert rossz üzenetet küld Brüsszelnek Törökország EU-csatlakozási szándékáról az EU-hoz. Ez nem Törökország és Ciprus közötti kétoldalú kérdés, hanem arról szól, hogy Ankara milyen kapcsolatot akar kiépíteni a közösséggel – hangsúlyozta.

12 milliárdból gazdálkodott a Bethlen Gábor Alap

Átláthatóan és rendben működik a Bethlen Gábor Alap, amely tavaly több mint 12 milliárd forinttal gazdálkodott – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár a nemzeti összetartozás bizottság ülésén. Az alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót a testület ülésén 9 igen és 3 nem szavazattal hagyták jóvá.

Répás Zsuzsanna kérdésre válaszolva beszélt arról, gondolkodnak az oktatási-nevelési támogatási rendszer átalakításán. Nagy kérdés, hogy valóban a jelenlegi formájában tudja-e leghatékonyabban betölteni szerepét ez a támogatási forma. Jelezte: nyitott minden ezzel kapcsolatos javaslatra.

Ellenzéki felvetésre megjegyezte: az összeg 12 éve nem változott, ami „elképesztő”, ugyanakkor mintegy negyedmillió gyermek számára minden évben kérik ezt a támogatási formát. Hozzátette: a 21. századi követelményeknek megfelelő rendszert alakítottak ki, a támogatást bankkártyára utalják. Lélfai Koppány az alapkezelő vezérigazgatója ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy idén a támogatások kifizetése gördülékenyebb lesz majd. Jelezte: tavaly 5,6 milliárd forintot fordítottak e célra. A csángóoktatásra térve a helyettes államtitkár kiemelte: megnyugtatóan sikerült rendezni a korábbi problémákat.

Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy súlyos kifogásaik voltak az alap létrehozásával kapcsolatban, és ezek nem múltak el. Szávay István (Jobbik) a szocialista politikushoz hasonlóan a beszámoló csúszását tette szóvá, és azt, hogy nincs több anyagi forrás, mint korábban.

Törvénymódosítás kell

Potápi Árpád (Fidesz), a bizottság elnöke jelezte: támogatják a beszámolót, a kormány és a frakciószövetség is azt szerette volna, ha a határon túli magyarság támogatási keretei egy alapba kerülnek. Arra volt kíváncsi, miközben a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot sikerprogramnak nevezte, hogy a források növekednek-e és több diák tud-e részt venni benne. Kitért arra, hogy szükségessé vált az oktatás-nevelési támogatási rendszerének átalakítása, és beszámolt azokról a visszajelzésekről, amelyek szerint nehezek a pályázati feltételek. Azt kérdezte, könnyítésre, gyorsításra van-e lehetőség, hogy az érintett civil szervezetek korábban megkapják a támogatásokat.

Répás Zsuzsanna válaszában a beszámoló csúszását az ÁSZ- és egyéb ellenőrzésekkel indokolta, és jelezte: másként ezen nem tudnak változtatni, mint törvénymódosítással, amire mindenképpen sor kerül. Azt nem tudta értelmezni, hogy a határon túliak ki lennének zárva a pályázatok elbírálásából, az előkészítésből, mint monda: a kiemelt jelentőségű intézmények körébe csak olyanok kerültek, amelyeket határon túlról javasoltak. A nyílt pályázati keret egyharmada pedig kihelyezett támogatás volt, abba Budapestről egyáltalán nem szóltak bele – tette hozzá.

Úgy látta: a nemzetpolitikai fordulat nem feltétlenül csak többletforrást kell, hogy jelentsen, és kitért arra, hogy szemléletváltás valósult meg a 2010-es kormányváltás után e téren. A terület támogatását kismértékben sikerült növelni – jelezte, hozzátéve: azt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben van egy ágazat, amelyiknek ez sikerült, nagy eredmény. Az alap minden döntése átlátható, és a honlapon elérhető – jelezte az ellenzéki kritikákra. Elismerte, az alap indulása nem sikerült úgy, ahogy szerették volna, de ennek az idei évre már nincs kihatása.

Lélfai Koppány azt mondta: készen állnak a Határtalanul! program bővítésére. A jövőbeni elképzelésre térve beszélt a határon túli cserkészmozgalom megújításáról, amelyre egymilliárd forintot kívánnak fordítani.