A válság nyomta rá a bélyegét a tavalyi évre

Először a válság utáni helyreállítási periódus, majd a világ országainak megszorításai jellemezték az évet – mondta Pleschinger Gyula a zárszámadási vitában.

TK
2012. 10. 02. 11:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pleschinger Gyula közölte: a GDP 1,6 százalékkal növekedett tavaly, a beruházások azonban 5,5 százalékkal estek vissza, az építőipar jelentős csökkenésének eredményeként, a feldolgozóipari beruházások dinamikus növekedése mellett. Az export 8,4 százalékkal, míg az import 6,3 százalékkal bővült, így a kivitel jelentős mértékben tudott hozzájárulni a bruttó hazai termék növekedéséhez. A foglalkoztatás nemzetgazdasági szinten 0,8 százalékkal emelkedett tavaly, ezen belül a versenyszféráé 1,5 százalékkal. A munkanélküliek száma egy év alatt hétezerrel csökkent – tette hozzá az államtitkár.

Alacsonyabb volt a hiány

A bruttó átlagkeresetek átlagosan 5,2 százalékkal növekedtek, az adatot jellemzően a versenyszférában végrehajtott béremelések húzták fel. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekek után járó adókedvezményének köszönhetően a nettó keresetek csaknem 10 százalékkal emelkedtek, míg a reálkeresetek 5,8 százalékkal. A folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 1,4 százalékos többletet ért el 2011-ben, az infláció pedig a vártnak megfelelően 3,9 százalékos volt – ismertette Pleschinger Gyula.

Örömtelinek nevezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, hogy 2011-ben csökkent az adósságráta, Domokos László azonban hangsúlyozta, hogy az államadósság szintje a következő évek költségvetési mozgásterét is szűkre szabja. Az ÁSZ elnöke a tavalyi zárszámadás vitájában kiemelte: a központi költségvetés bruttó adósságállománya 20 955 milliárd forint volt 2011 végén, ami a GDP 74,6 százalékának felelt meg, az adósságráta tehát 0,3 százalékponttal csökkent az előző évihez képest.

Az államháztartás egyszeri tételek nélküli hiánya a GDP 2,43 százalékát tette ki tavaly, vagyis alacsonyabb volt, mint a tervezett 2,94 százalék – hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, az adósságráta is az előre jelzett pályán haladt: 80,6 százalékra csökkent a 2010-es 81,4 százalékos szintről. Az államtitkár kiemelte ugyanakkor, hogy az árfolyam változásának kiszűrésével az adat 76,5 százalékos.

Tavaly javult a külső kereslet

Beszámolt arról is, hogy az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya meghaladta a 627 milliárd forintot, ami a GDP 2,2 százalékát tette ki. Pleschinger Gyula elmondta, hogy ebben közrejátszott a februári 250 milliárd forintos megtakarítás és az is, hogy szeptemberben további 100 milliárd forintos egyensúlyjavító intézkedéseket tett a kormány. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy tavaly javult a külső kereslet a megelőző évekhez képest, azonban továbbra is alacsony volt a banki hitelezés szintje. A lakosság is nettó hiteltörlesztő maradt, így a belső kereslet gyenge maradt, a növekedés legfontosabb elemét az export jelentette.

Az Európai Unióból csaknem 1500 milliárd forint érkezett tavaly Magyarországra, vagyis a GDP több mint 5  százaléka. Különböző jogcímeken és az agrártámogatásokkal együtt összesen 1100 milliárd forintot használtak fel. Ezzel szemben a nemzeti hozzájárulásunk az unió felé 233 milliárd forint volt, vagyis a bejövő források mintegy ötszörösét teszik ki a kötelezettségeinknek – emelte ki az államtitkár.

Az önkormányzatok 3800 milliárdból gazdálkodhattak

Pleschinger Gyula elmondta azt is, hogy a helyi önkormányzatok összesen 3800 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly, ami 1,7 százalékkal haladja meg a 2010-es forrásaikat, a helyhatóságok költségvetési egyenlege pedig javult, és 143 milliárd forintos többlettel zárt. Az államtitkár jelentősnek nevezte a helyiadó-bevételek 4,4 százalékos bővülését, amelyek döntő része, 457 milliárd forint az iparűzési adóból származott. Mint kifejtette, 4 százalékkal, 1200 milliárd forint alá csökkent az önkormányzatok adósságállománya. A társadalombiztosítási alapokról szólva az államtitkár közölte: az alapok együttes hiánya 5 milliárd forinttal lett alacsonyabb a tervezettnél, 88,7 milliárd forinton zárt.

A nyugdíjalap hiánya mindössze 0,2 milliárd forint volt, míg az egészségbiztosítási alapé több mint 83 milliárd. Említést tett a tavaly januári, 3,8 százalékos járulékemelésről, valamint a novemberi, fél százalékos kiegészítő emelésről, és kijelentette: tavaly a nyugdíjak megőrizték reálértéküket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.