Az egyik visszaküldött jogszabály a szeptember 24-én elfogadott, a jövő évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása. Ebben a parlament változtatott egyebek mellett az államháztartási törvényen, rögzítve abban, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlés Hivatala kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveknek kötelező csatlakozniuk a központosított illetményszámfejtéshez.
Az orvoslás a Ház döntését igényli
Az államfő szerint azonban ez a rendelkezés ütközik a bírák, valamint az ügyészek jogállásáról szóló törvények szabályaiba, azok ugyanis kimondják, hogy a bírákról, illetve az ügyészekről vezetett személyi nyilvántartás más nyilvántartási, illetve adatrendszerrel nem kapcsolható össze. Ennek az ellentmondásnak az orvoslása az Országgyűlés döntését igényli – rögzíti Áder János, hozzátéve, hogy miután az államháztartási törvény módosításának említett rendelkezése szorosan összefügg a vizsgált ágazati jogszabályokkal, szükségesnek tartja, hogy a Ház a törvény elfogadásával együtt az ágazati jogszabályokat is módosítsa, és azokra tekintettel döntsön.
Emellett a jogalkotási eljárás szabályai is sérültek a köztársasági elnök állásfoglalása szerint, amelyben azt írja: azért sérültek a jogalkotás alapvető normái, mert a törvényhez benyújtott, majd az Országgyűlés által elfogadott bizottsági módosító indítványt nem előzte meg hatásvizsgálat, az érintettekkel előzetesen nem egyeztették, a törvényben feljogosított szervek pedig - így az Állami Számvevőszék, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - nem kapták meg véleményezésre.
A másik visszaküldött jogszabály a szintén szeptember 24-én megszavazott, a településfejlesztéssel, -rendezéssel és az építésüggyel összefüggő törvények módosítása, amelynek egy pontját Áder János tartalmi szempontból kifogásolja. A jogszabályban a miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a települési önkormányzat helyi parkolási rendjét megalapozó szakmai, eljárási szabályokat és az ezzel kapcsolatos bevétel felhasználásának szabályait rendelettel állapítsa meg. Utóbbira az elnök szerint a vonatkozó törvények nem adnak lehetőséget a miniszternek – derül ki a parlament honlapjára felkerült dokumentumokból. A köztársasági elnök mindkét esetben arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt észrevételeinek alapos megfontolása után fogadja el ismét.
Áder korábban alkotmányos szempontból kifogástalannak találta a médiatörvény módosítását, de egy eljárási hiba miatt arra kérte a parlamentet, hogy foglalkozzék ismét a jogszabállyal. A kisajátítási törvény módosításakor pedig azt kifogásolta, hogy a Ház egy zárószavazás előtti indítvány elfogadásával az állattenyésztésről szóló törvényen is változtatott, noha azt az egységes javaslat nem érintette. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénymódosítás a sportcélú ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezéséről szóló elfogadott, de még nem kihirdetett jogszabályon is változtatott volna, amit a jogalkotási törvény nem tesz lehetővé.
