Az új citybeli prognózisok Magyarországon jó esetben stagnálást várnak jövőre, de vannak olyan vélemények, amelyek szerint a magyar gazdaság 2013 egészét is recesszióban tölti.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzőstábja hétfőn ismertetett térségi előrejelzésében közölte: az egyre nagyobb külső kihívások és a magyar kormány „újabb nagy adagnyi” kiigazító intézkedései miatt a ház most már 1,3 százalékos visszaesést vár a magyar gazdaságban 2012-re az eddig jósolt 1,2 százalékos GDP-mínusz helyett. A cég közgazdászai 2013-ra szóló magyar prognózisukat még meredekebben, 0,7 százalékos növekedésről stagnálásra rontották, ugyanakkor úgy látják, 2014-ben 1,3 százalékos növekedés várható.
Elkezdődik a valutaunió felbomlása
A Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott részlegének új előrejelzése szerint Közép- és Kelet-Európa gazdaságai – még a térség legjobban teljesítő országai, Lengyelország és Oroszország is – már most meredek ütemben lassulnak, és ez a folyamat várhatóan 2013-ban is kitart.
A ház londoni közgazdászai szerint ebben – a hazai államháztartási konszolidációs intézkedések, a munkapiaci helyzet gyengülése és az egyre feszesebb hitelpiaci kondíciók mellett – még alapvetőbb tényező lesz az euróövezeti adósságválság újbóli eszkalálódása. A Capital Economics közgazdászainak prognózisa szerint ez egészen addig a pontig fajul jövőre, hogy megkezdődik a valutaunió felbomlása, ami súlyos hatást gyakorol majd a felzárkózó európai térség exportjának keresletére és a tőkebeáramlásra.
A Capital Economics londoni elemzői szerint ugyanakkor a régió gazdasági kilátásai szempontjából elsősorban nem a felbomlás ténye, hanem annak mikéntje az elsődlegesen fontos tényező. A ház központi forgatókönyve az, hogy az euróövezetből legfeljebb egy vagy két kisebb tagállam távozik, és ez azt jelentheti, hogy a felzárkózó európai gazdaságok elkerülik a 2008–2009-eshez hasonló meredek visszaeséseket.
2014-ben beindul a növekedés
A ház elemzői mindent egybevetve közölték, hogy a felzárkózó európai térség egészében átlagosan mindössze 1,5 százalékos gazdasági növekedést várnak 2013-ban, azzal együtt is, hogy a szélesebb elemzői-piaci konszenzus ennél több mint kétszer gyorsabb, 3,1 százalékos régiós átlagnövekedést valószínűsít jövőre.
Az autóipar segíti a növekedést
Navracsics Tibor úgy fogalmazott a múlt héten, Közép-Európában választani kell a szigorú költségvetési politika és a gazdasági növekedés között. „El fogjuk érni, hogy az adórendszer fokozatosan a versenyképességet szolgálja, és egyre nőjön a kiszámíthatóság a gazdasági életben és a jogalkotásban is” – mondta.
Magyarország gazdasági mutatói a visegrádi országok és az újonnan csatlakozott uniós tagállamok trendjébe simulnak, ellentétben a dél-európai országok egyre meredekebb visszaesésével – mondta egy múlt heti konferencián a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád kiemelte: a csatlakozó országcsoport növekedési kilátásai a 0–5 százalékos sávban mozognak, és a költségvetési hiány is 0 és 5 százalék között változik, GDP-arányosan. A magyar gazdaság növekedése inkább a sáv aljára várható, míg idén és jövőre – köszönhetően a kiigazító lépéseknek – úgy tűnik, tartható a 3 százalék alatti hiány. A professzor elengedhetetlennek tartja a költségvetési stabilitás megőrzését, ugyanakkor jelezte: ez súlyos növekedési áldozatokkal jár, és komoly megpróbáltatásokat hoz a lakosság számára.
Orbán Viktor a szlovák–magyar gazdasági fórumon úgy fogalmazott: megítélése szerint a következő években az európai gazdasági térség növekedéséhez a legnagyobb mértékben Közép-Európa és Németország fog együtt hozzájárulni.
A kabinet korábbi előrejelzése szerint 2013-ban 1 százalékot meghaladó GDP-növekedés lesz, hiszen az új, illetve második szakaszukba lépő autóipari kapacitásokból (Mercedes, Audi, Opel) 1,2-1,4 százalékos bővülés származhat.
