A svéd kormány vasárnap egész nap ülésezett, feltehetően a légitársaság ügyét vizsgálta a rádió tudomása szerint. Hétfőre várható a SAS eredménybeszámolója a harmadik negyedévről. A jelentés korábban volt esedékes, de elhalasztották, mert a társaság tárgyal rulírozó hitelkeretének megújításáról és növeléséről, és ennek fedezetéül költségszerkezetének javítását és egyes vagyonelemeinek eladását ígéri. A cégnél remélik, hogy a negyedéves beszámolóval egyidejűleg a tárgyalások eredményét is közölhetik. A rulírozó hitelből az adós a hitelkeret futamideje alatt a hitelkeret felső határáig annyiszor vehet föl pénzt, ahányszor az addigi tartozását törleszti.
Nemrég a SAS 4,5 milliárd svéd korona hitelt kapott bankoktól, ám valószínű, hogy újabb hitelre lesz szüksége. Csakhogy a bankok a SAS-ban részes északi országok – Svédország, Norvégia és Dánia – kormányának szavatossága nélkül több pénzt nem adnak – írta az Expressen című lap Stockholmban. A SAS több évtizede küzd anyagi nehézségekkel. A cég vezetése ősszel már jelezte, hogy a talpon maradáshoz 3 milliárd koronányi takarékosságra lesz szükség, ami újabb elbocsátásokhoz vezethet. A svéd államnak 20 százalékos része van a légitársaságban.
Szakértők szerint a SAS problémái 1980-as években kezdődtek, amikor a társaságot piacképessé kezdték alakítani, ám az a tévhit terjedt el, hogy a SAS márkaneve önmagában garancia a piaci sikerre. Valójában a SAS lemaradt, mert a kontinensközi utak helyett Európára összpontosított, ott azonban az olcsó, fapados légitársaságok győztek. A svéd Unionen szakszervezet elnöke a Dagens Industri gazdasági napilapnak azonban azt mondta, kétli, hogy a kormány most egy esetleges csődbejelentésre készülne fel.
